A kisebbségi kormányzás kísértete járja be a Kárpát-medence tájait. (Azt azért jegyezzük meg, hogy de facto eddig – a '94-es szocialistákat kivéve – minden kormánypárt kisebbségben volt, azaz mandátumainak száma nem haladta meg az 50%-ot; az ilyesmi kezelésére találták ki a koalíciót.)
Ezzel kapcsolatosan valamelyik esti hírműsor hívta fel a figyelmet arra, hogy a szocpártnak vannak aranytartalékai a témában. Akkor, amikor minden egyes szavazat számíthat egy esetleges kisebbségi kormányzás esetében, szigorúan pragmatikusan nézve, bizony nagy luxusnak tűnhet két olyan permanensen inaktív (=nem szavazó) képviselő, mint Horn Gyula és Toller László. Bár első látásra a két képviselő helyzete szinte teljesen megegyezik (betegségük, ill. súlyos balesetük miatt akadályoztatva vannak az érdemi munkában, pártjuk pedig [kegyeletből, vagy ha rosszindulatúak vagyunk, az irántuk érzett anyagi felelősségtől vezettetve] nem akarja elvenni tőlük a mandátumot), valójában azonban épp ellenkező a helyzetük.
A egykori vattakabátos drótvágó ugyanis országos listáról került be a parlamentbe, így hát esetében tényleg csak a tisztelet (plusz a fentebb taglalt anyagiak) jöhet számba, amiért pártja nem szánja rá magát, hogy a 2006-os országos lista első mandátumhoz nem jutott személyével - ,aki persze aktív szavazót jelenthetne - pótolja.
Más a helyzet az egykori pécsi polgármesterrel. Ő ugyanis 2006-ban egyéni mandátumot szerzett, ami kétségtelenül tökösebb dolog, mint a szocia-lista elején lévőként szinte automatikusan bekerülni. Csakhogy az idők változandósága azt hozta magával, hogy manapság egy szegfűs színekben induló egyéni jelöltnek legalábbis nem egyértelműek a győzelmi esélyei, hogy nagyon-nagyon finoman fogalmazzak. Kevésbé finoman szólva: elég egyértelműek a vereség esélyei.
És itt jön az igazi politikai csapdahelyzet: mert ugyebár, ha egy párt következetes akar lenni, akkor a két nagyon hasonló helyzetben lévő képviselőt egyformán cseréli meg vagy tartja le, vagy a tiszteletre vagy a pártérdekre figyelve. Kérdés persze, mi a jobb: két hiányzó szavazat, vagy az egy szavazat ide-egy oda felállás.
És persze az is kérdés, hogy ma Magyarországon van-e egyáltalán következetesen cselekvő politikai párt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése