Itt a tavasz, ugrik a szarvas(z)

No comment..

Matrica utolsó utáni alkalommal

Ehelyt már számos bejegyzés kapcsán volt szerencsém emlegetni, hogy a valóság sokkal kreatívabb, mint az egyes ember fantáziája, a való világ folyton rátromfol a képzelet legvadabb lázálmaira is.

A most következő kis gyöngyszem is ennek beszédes bizonyítéka. A már-már lezártnak hitt matrica-tematika is szolgáltathat olyan gyöngyszemet, mely az embert kimozdítja az önként vállalt hallgatás elefántcsonttornyából. Mert nézzük csak e kis csodát!!
Ím, itt látható együtt mindaz, ami NEM országjelzés: nem az adott ország sziluettje (azzal a teljesen buggyant, hipotetikus megközelítéssel, hogy egy ovális keret volna a leginkább illendő, már nem is vegzálnék senkit...), nem annak a nemzeti színei, és nem is felségjelzése szerepel rajta. Hadd jegyezzem meg ismételten: az a tény, hogy vannak olyan emberek, akik úgy vélik tudni, hogy EZEK országunk pillanatnyilag hivatalos határai, nemzeti színei, és hogy a H betűnél Szűz Mária (vagy a Magyar Óvónők Egyesületének logója??) sokkal jobban kifejezi Magyarországot; még nem jelenti azt, hogy ez az elképzelés valósággá válik. Ilyen alapon nyugodtan kiragaszthatnánk "Borneó és Celebesz magyar volt és magyar lesz" feliratú matricát is. Bár az még több létjogosultsággal is bírna, hiszen nyilván senki nem országjelzés helyett használná.

Matrciabúcsú és világcsúcs

Régóta töprengek azon, hogy meddig vihető tovább az autómatricás tematika. No, nem mintha az emberi hülyeséggel kart öltő ódon nacionalizmus forrásai kimerülőben volnának, ettől ne tartsunk. Inkább alighanem az feszélyez, hogy a – lényegét tekintve – ugyanolyan hülyeséget már nem tudom kellő változatossággal ostorozni. Arról nem is beszélve, hogy a sokáig magunkkal hurcolt szokások lassan ránk telepszenek, és akár kóros méretet is ölthetnek. Ha pl. az ember az utcán jártában a nők hátuljánál már jobban megnézi az autókét, akkor az a végső jel kell legyen, hogy eddig és nem tovább, ezt a szériát ideje befejezni.

***

Közvetlen, nem komment-formájú olvasói visszajelzéseket is kapok időnként. Ezek egyike épp a matricás sorozathoz, pontosabban annak alapmotívumához kapcsolódik. Nevezetesen ahhoz a kérdéshez, hogy vajon tényleg olyan nagy probléma-e Nagymagyarország megjelenése az országjelző matricákon. Nem úgy van-e, hogy egy-egy ilyen matricában az egész, többfelé szakított magyarságért érzett aggódás fejeződik ki? (Mellékszál: egy országjelző matrica egyébként elsősorban [vagy esetleg: csakis] információhordozó, nem pedig tüntetés terepe. Ezt egyébként érzékelik azok is, akik valamiképp belekomponálták a H-t a történelmi határok közé — ha csak nem épp azt akarták kifejezni, hogy Nagymagyarország egy nagy kórház [volt].) Erről persze már nálam okosabb emberek is írtak sok mindent, legelsőbben is a széria első részében már idézett Tóta-cikket tudnám mindenki szíves figyelmébe ajánlani. Ez elég világosan elmondja, hogy miért NEM alkalmas az egykor volt Nagymagyarország sziluettje a jelenlegi Magyarország határain kívül élő nemzettársainkkal való szolidaritás kifejezésére. Ahhoz persze, hogy ezt belássuk, ún. gondolkodásra volna szükség, ez pedig épp a matrica-fanok táborának nem erőssége. Ennek illusztrálására álljon itt az alábbi matrica. (Ugyan nem autón láttam/lőttem, de én most már ott is simán el tudnám képzelni.)
A kép sajnos nem túl jó minőségű, de amúgyis fűznék hozzá kommentárt :). Szóval, nem tudom, hogy ha egy zöld nagymagyarországba belerajzolunk egy piros kismagyarországot, és ezekre fehérrel ráírogatjuk a hajdanvolt vármegyék neveit, akkor az miért bír akkora elsöprő bizonyító erővel, hogy attól még a vak is látni fogja, hogy nekünk bizony igazságot kell szolgáltatni. Persze az is nagy kérdés, hogy kinek kell végrehajtania ezt az igazságszolgáltatást. Egyrészt nyilván nekünk magunknak, hiszen különben miért Magyarországon ragasztották volna ki a matricát?? Másrészt vagy az USÁ-nak, esetleg Nagy-Britanniának (alternatív verzió: Kanada, India, Málta), vagy a nemzetközi közösségnek, ezt látszik erősíteni az angol szöveg.

***

Nos, miután a légkört már magunkba szívtuk, lépjünk tovább! Ahogy fentebb már utaltam rá, ezt a posztot a sorozat záródarabjának szánom. És hát ugye, abbahagyni a csúcson kell. Nos, most hadd prezentáljak valami olyasmit, ami magyarságteljesítményben bízvást világcsúcs. Aki ennél magyarabb, az vagy csal, vagy pedig magát nagyon-nagyon jól álcázó Moszad-ügynök.
Amikor értesültem róla, hogy tegnap lesz a Magyar Gárda perének második fordulója, még nem számítottam rá, hogy a melóhely közelében nemcsak a Sötét Bohócok fognak parádézni, hanem valóságos autódekoráció-ügyi kincsebányába botlok. Íme a kérdéses gépjármű. Így messziről (hála a rossz minőségnek és az ellenfénynek), csak egy kis festékkészlettel rendelkező műhelyben meglehetősen sokszor újralakozott verdának tűnik. De hopp-hopp-hopp, azok ott ugyebár a nemzeti színek! És az a bizonytalan formájú paca az első ajtón az bizony nem más, mint az e tárgyban már oly sokat megcsodált magyar nagycímer.


Óvatosan, hátulról cserkésszük be ezt az igazi nagyvadat! A dolog már így félmessziről is rendkívül ígéretesnek tetszik. Jobbszélen (hihi!) a kötelező, és a sorozatunk korábbi részéből már ismert nagymagyar-matrica. Ahogy balra kalandozik vizslató tekintetünk, szemünk sarkából vegyük észre a láthatósági mellényt is! Nyilván ilyet hordanak a Gárdisták rendfenntartás közben. (Vagy esetleg véradás, adománygyűjtés, vers- és prózamondás alkalmával [hátulról a harmadik bekezdés utolsó mondata...].) Lopózzunk tehát még közelebb!




A felső matrica érdekes átmenetet képvisel, hiszen nem mondható országjelzésnek (az különben is ott van jobb felől, ahol a szív dobog;) ), de mint korábban már volt szerencsém megjegyezni, mindenki azzal csúfítja az autóját, amivel akarja.
Ennek ékes példája a termetes oroszlános címerpajzs, amely szintén ismerős lehet a Gárda-kontextusból. (A az előbb belinkelt cikk egyik érdekes újdonsága egyébként, hogy az látszik kiderülni, hogy a Magyar Gárdának az égvilágon semmi köze nincs a Jobbikhoz — maximum csak ennek az autónak a hátsó felén.)

Kerüljük meg a nagyvadat, és nézzünk a szemébe! Bizony, így tárul fel csak igazi pompája! Középen ott a fenékről már ismert Árpádoroszlános pajzs, nyilván ez a vezérmotívum, ha kétszer is megjelenik. Rovásírás nélkül nincs igazi magyar autó (mégha germán is a kasztni). A pogányság ellen harcoló Árpád-házi királyok pajzsa alatt különösen csinosan mutat a rovásírás egyébként. (A felirat megfejtése pedig – ah, minő meglepetés – "magyar gárda".)
De különösen szép a kontraszt a motorháztetőn átlósan keresztbe futó angol felirat és a rovásírás közt. Én, a magam nemzetietlen agyával úgy képzelném, hogy aki rovásírást használ, alkalmaz tüntetőleg, az ezt az (általa vélt-tételezett) hagyományőrzés jegyében, illetve olyan tendenciák (pl. elmagyartalanodás, globalizáció) elleni tiltakozásul teszi, melyeknek egyik legáltalánosabb, szimbolikus megjelenítője épp az angol nyelv, az angol nyelven való kommunikáció. Dehát ezt csak az érzi-érti, aki igaz magyar hazafi. De nézzük, mit is mond nekünk a felirat! Aligha arról van szó, hogy Magyarországon a Magyar Gárda volna a nambervan; ezt nem elsősorban az apróbb nyelvtani pontatlanságok zárják ki, hanem tán inkább az, hogy ezt végképp felesleges angolul közölni. (Különben egy olyan kategóriában, amelyben az adott versenyző egyedül van a placcon, viszonylag könnyű elsőnek lenni.) A másik lehetőség szerint mi volnánk a világ első nemzete. Nos, ezt általában csak olyan nemzetek hirdetik magukról fennen, akik ebben korántsem biztosak, és értékelési zavaraikat igyekszenek ily módon kompenzálni. De legyen, nem bánom hát ha mi vagyunk, akkor mi vagyunk, nincs apelláta. Némileg zavaróbb, hogy ezt pusztán azért kéne elhinnünk, mert egy nemzeti színekre festett autó elején virít, onnan kiáltja a világba ex cathedra ezt az alapigazságot. Hacsak nem épp a rovásírás, meg az oroszlános pajzs miatt vagyunk épp mi a legfaszább náció a földtekén (+ opcionálisan a Szíriuszon is).
Mindezek mellett a szélvédő tetején keresztben húzódó nemzeti színű sáv már csak apró momentum az ínyenceknek.
Szóval, a feladat adott: tessék ennél magyarabbnak lenni!

***

Nos, zárul a mókatár. Autómatrica innentől engem hidegen hagy, de nem hinném, hogy ne legyen témám ezen kívül a világon. Vagy ha igen, akkor megálljunk, mert ott van már a Kánaán.

Autómatrica-update-6.

És mégis!
Néha érik az embert meglepetések, vannak még csodák, a remény hal utoljára stb. Most pl. az történt velem, hogy olyasmivel találkoztam, amiről nem is hittem volna hogy van.
Kéremszépen: ovális alakzatban H betű, mögötte (Csonka-) Magyarország, amint épp nemzeti színekben pompázik. Szóval valami, ami megfelel a történelmi realitásoknak és a vonatkozó rendelkezéseknek egyaránt, és kifejezi a tulajdonos identitásának mélyrétegeit is. (Lásd: nemzeti színek.)
Ha most megpróbáljuk számba venni, milyen ún. érvekkel dolgoznak a Nagymagyarország- matricák apologétái, akkor egészen érdekes eredményre jutunk.

Nemzeti érzés, határokon túli magyarokkal való szolidaritás, felvállalt és helyesen megélt magyarságtudat, történelem helyes látása és megélése — nos, mindezek azok, amelyek NEM jellemzőek arra, aki a képen látható matricát teszi ki autójára.

Itt tartunk ma, 2008-ban Magyarországon: sikerült egy olyan világot összebarkácsolnunk, ahol normálisnak lenni szégyen.

No comment.

Autómatrcia-update-5.

Igen, ismét jelentkez(het)ünk a messze múlt dicső árnya felé visszamerengő magyar néplélek autómatricában manifesztálódó rezdüléseinek újabb kis gyöngyszemével.

Bár jelen versenyzőnk nem tud új motívumokat felmutatni, a meglévő régieket új rendbe szervezve, újraértelmezve méltán követel magának helyet a matricázók panteonjában.

Egyben arra is érdemes felfigyelni, hogy – kibővítve a P.Mobil örökbecsűjét – nemcsak a rock, hanem a történelmi hamistudat által táplált emberi hülyeség is örök és elpusztíthatatlan: a rendszám a legújabb, a K-val kezdődő szériából való, és mindezt még pikánsan ellenpontozza is a matrica alatt (a szerb határőrvidék és Horvátország térségében) befigyelő EU-s felségjelzés is.

Autómatrica-update-4.

Az ellipszis Nagymagyarországosítása


Esett már szó a téma kapcsán a tudati (vissza)fejlődés érdekes jelenségéről, amikor valaki teljesen normális józan állampolgárnak tűnik, majd egyszercsak a fejére esik egy Vona Gábor, és ettől olyan maradandó agykárosodást szenved, hogy úgy érzi, még az autóját is muszáj átmatricáznia, mert különben nem derül ki eléggé, milyen nagy magyar (és persze Nagymagyar) is ő. Erre látunk itt most szép példát: a háttérben meghúzódó (egyébként szintén nemzetiszín) ovál került itt a történelem süllyesztőjébe Nagy-Magyarország rovására (némileg ellenkezve a történelem realitásával). Magáról az ojjektumról nem sok újat tudok elmondani, volt már "ezeréves pirosfehérzöld határokon belül nagyfekete Hábötű" típusú matrica (itt ni!), maximum annyit jegyeznék meg, hogy ez egy lendületesebbre dizájnolt verzió. Hiába, a korral haladni kell! Már legalábbis, ami a grafikai kivitelezést illeti...
Ja, és még egy érdekes apróság: az autó, amin a képen lévő (két) matrica található, egy állami szerv szolgálati kocsija.

Autómatrica-update-3.

Nos, ezt a(z) — akkor még azt hittem — kis sorozatot azzal a blikkfangos címmel kezdtem, hogy "Nagy-Magyarország nem mennyország, hanem matrica". Kénytelen vagyok azonban beismerni, hogy látványos ideológiai vereséget szenvedtem: a valóság, azon belül is a "végtelen emberi butaság" faktor kétvállas vereséget mért rám, melynek hatására az előbb idézett tételt kénytelen vagyok, úgy módosítani, hogy: "Nagy-Magyarország nemcsak mennyország, hanem egyúttal matrica is".

Tessék megtekinteni ezt a kis csodát! Aligha lehet tömörebben képileg kifejezni az iménti tételt, mint ahogy azt ez a gyönyörűség teszi! Aranyszegélyű égszínkék Nagymagyar(menny)országban lebeg a két angyalka (akik egyébként ténylegesen is az ún. pajzstartók, és tartják, na, mit is: az ún. magyar nagycímert, amely az alapcímert környezően tartalmazza a következő területek címereit is (balról jobbra, fentről lefelé): Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume. Való igaz, ekkora szereptévesztés itt, a földi életben nem lehetséges, csak a boldog mennyekben... Mert ugye azt mondanom sem kell, hogy aki az autója hátulját összekeveri a Magyar Történeti Múzeum "Magyarország történelmi címerei" című állandó kiállításával, az tényleg valami párhuzamos dimenzióban kell, hogy éljen. De hogy nem itt, az biztos. Mint ahogy az is biztosnak tűnik, hogy ha valami, akkor ez tényleg nem országjelzés... akármennyire is annak van szánva. És ha most nagyon kukacoskodni akarnék, megjegyezhetném, hogy a kék szín - szép képzavarral szólva - sokak szemében vörös posztó, hiszen egy olyan politikai párthoz kötődik, amelyik kevéssé teszi magáévá a Nagy-Magyarország felé visszamerengő (ál)politikai propagandát. De ne süllyedjünk eddig, csak csodáljunk és csodálkozzunk...

Autómatrcia-update-2.

S lőn: alig pár nap telt el, és máris itt az újabb termés!! Ha ismét tanulságot kellene megfogalmaznom, mai 3 leletem kapcsán (és most itt csak az újdonságokra gondolok, mert a már meglévő készletből is volt ismétlődés...) az jutna eszembe: nincs két olyan halmaz, amelyeknek, mégha első pillantásra nagyon messzire is esnek egymástól, ne volna közös metszete. Az alant következő 3 kis gyöngyszem lelőhelye ugyanis az Újlipótváros, amelyik köztudomásúlag, hmm, izé, na, de nehéz dolog ez a politikai korrektség.... nahát, mondjuk nem a nemzeti gerincű, mélymagyar populáció törzshelye. Persze az is lehet, hogy amint a bagzó kandúr odavizel ellene területére, úgy a felhorgadó szittya odamatricázik... No de lássuk, miből élünk.


A nemzeti színű megszüntetve megőrző, avagy heraldikai lecke külföldieknek:

Lassan már én magam is unom ismételgetni, hogy az országjelzés funkciója az volna, hogy idegen földön a járműtulaj nemzetiségét egyértelműen azonosítsa.... Csakhát ennek egyezményes jele, a "H" betű itt valahogy elkallódott, fontosabb volt a nemlétező Nagymagyarország határainak megjelenítése nyilván. Persze, azon külföldiek, akik a sok piros-fehér-zöld trikolór között a miénk mellé sikerrel társítják a magyar címert, már csaknem révbe is értek - csak a "folt" alakját fogják értetlenkedve figyelni.



Kettőt egycsapásra, avagy állatkerti jelentés:

Lehet-e valaki még nemzetibb, sőt legnemzetibb? A választ paradox módon a marxizmus klasszikusainak tanulmányozása során lelhetjük meg, méghozzá abban a tézisben, hogy "a mennyiség átcsap minőségbe". Kevésbé körmönfontan: az alábbi két matricát egyugyanazon autó bal és jobb farpofáján leltem. A tulajdonos bölcs belátása mindenképp dicsérendő: így védte ki, hogy a súlyos nemzeti sorskérdések balra vagy jobbra húzzák gépjárművét.












És ha múltkor (a szlovák rendszámú autó matricája kapcsán) töprengtem, hogy akkor itt most állampolgári-nemzeti skizofréniáról, vagy Nagymagyarország alakban szétfolyt címerről van-e szó, itt most - az első kép kapcsán - szemernyi kétségünk sem lehet: bizony, derék vezérlőfejedelmünk sávjai mellett ott a hármashalom, kettőskereszt egyeskorona is, ahogy kell. Mindegy, hogy se H, se szabványos forma, dehát a lényeg, hogy a fixa idea... akarom mondani, hogy a nagy eszme formát ölthetett.
Azonban mindez kutya, vagyis inkább (nagy)macskafüle a másik matricához képest. Az ember csak ámul-bámul.... és ha nem akar önismétlésekbe bocsájtkozni, akkor csak annyit kérdez értetlenségtől elfúló hangon: mi a fenének kell az Állatkert nagyragadozóházának macskarészlegéből datált reggeli jelentést kitenni egy autó hátuljára, ráadásul rovásírással is??
És mindezt egy árpádsávos Nagymagyarországban....
Persze az is lehet, hogy az illető egész egyszerűen csak cáfolni akarja, amit a Bangles állított egykoron.
Mára ennyi. Azoknak pedig, akik úgy érzik, kezdenek függővé válni, és semmiképpen nem bírják ki a következő folytatásig népnemzeti autómatricák bámulása nélkül, íme egy kis mentőöv.

Autómatrica-update-1.

Az ember hiú: hajlamos arra gondolni, hogy elérte a teljességet. Azonkívül kishitű is: alábecsüli embertársai leleményességét. Jómagam is azt hittem, hogy feltérképeztem azt a "gondolat"világot, amely a címer-árpádsáv-Nagy-Magyarország-nemzeti színek-H betű univerzumban mozog, ezek tetszőleges kombinációját előállítva. (A magyar egy kombi-náció, azaz kibővített rakterű autókat használó nemzet... bocsánat.) Hát, töredelmesen be kell ismerjem: tévedtem. Íme az ápdét - és úgy sejtem: nem is az utolsó...

Mai két versenyzőnk a köz- és nemzetközi jogilag tulajdonképpen 1526 óta nem létező állam határait és a H-t kombinálja nemzeti színekkel és a Nemzeti színekkel. Miután már nagyjából mindent elmondtam a H jelzés és eme történelmi országsziluett kombinációjáról, illetve össze nem kombinálhatságáról, csak egy-egy mondatot mindegyikhez.

Nemzeti színű Nagymagyar még nagyobb H-val (a mögöttes tartalom egyértelmű: ennél csak kicsivel is kisebb országba már nem férne bele a H):

Árpádsávos, H-betűs... van-e további fokozat a skizofréniában?? (Ugyanakkor meg kell jegyezzük, hogy a heraldikai pontosságnak nagymértékben áldozva van: a pótszínként használt fehér helyett itt az eredeti, korrekt ezüst áll, amely egyébként szépen harmonizál az autó [Daewoo - gondolom, a hun-koreai rokonság jegyében] színével is.)

Nagy- Magyarország nem mennyország, hanem matrica

Bevezető — Mai témánk, az ún. országjelzés (az a kis matrica, az autók farán) bizonyos értelemben határterület, mert a "KRESZ" becenéven ismert rendelkezés meglehetősen szűkszavúan, egy mondatban nyilatkozik róla, eképpen: "A külföldre távozó magyar rendszámú gépjárművet - a „H” betűt feltüntető - államjelzéssel kell ellátni." Ez a kötelezettség tulajdonképpen egy nemzetközi szerződésen, az ún. bécsi közúti közlekedési egyezményen (1968) alapszik, amelyet az EU-jog is továbbvisz (itt a 2. pont). Annak ellenére, hogy csak egy mondatról van szó, kis leleményességgel ebből is kihüvelyezhető, hogy mi a nevezett matrica rendeltetése és célja: az ún. "üzembentartó" állampolgárságát van hivatva azonosítani. (És mint ilyennek, akár komoly anyagi vonzatai is lehetnek: a külföldi autós biztosítás ilyen megkülönböztető jelzés nélkül például nem érvényes.) Nos, mindezek alapján a matrcia funkciója az egyértelmű tájékoztatás, informálás bizonyos előre meghatározott jellemzők szerint. Ennek alapján nyilván minden olyan képi vagy szöveges jel(zés), amely nem ezt a funkciót tölti be nemcsak fölösleges, hanem mint ilyen alighanem tilos is, hiszen egy olyan autó, amelynek a hátsóján mondjuk egymás mellett vírit a portugál (P), a spanyol (E), a norvég (N), az olasz (I) és a svéd (S) felségjel, természetesen nem egyértelmű. És persze azt is bízvást kijelenthetjük, hogy egy ilyen kis matricának az sem rendeltetése, hogy az ember vágyait, nemi identitását stb. kifejezze. Szigorúan nézve ugyanazen okokból nerősen ellenjavallott a biztosítós, olajtársaságos és egyénb céges matrica is (és igen: a szabadmadaras is.) Hiszen egyik sem hordoz releváns infomrációt az autótulajdonos nemzetiségét illetően. Természetesen az autó bizonyos értelmeben magánterület, mindenki olyan matrciát rakhat ki (bizonyos szabályozott keretek közt), amilyent nem szégyell: legyen az "Éljen vitéz Nagybányai Horthy Miklós, az országgyarapító!" vagy akár "Üdvözöljük a SzKP XXV. kongresszusát!" feliratú is. De ezek nem felelnek meg országjelzés helyett. Ezt még akkor is illik tudomásul venni, ha az ember történetesen (ex)miniszterelnök is.
Ahogy az az előző linkből már sejthető a mai poszt témája az az érdekes csoport, amelynek tagjai
az "ország" fogalmát automatikusan a vágyaikban-hamis történelmi tudatukban élő (Nagy-Magyar)országgal tévesztik össze, és ráadásul mindezt fennen hirdetik is magukról. (Szívem szerint mindenkinek kötelzővé tenném e tárgyban Tóta W. klasszikusát.)
És akkor végjunk is bele, kezdődjék a kategorizálás!

A tradicionális — A hagyományos országjelző matricát látjuk itt, apró hibával. A Magyarországot jelző "H" stimmel, sőt ez még idegen nyelven megerősítést is nyer, a nemzeti színek is jelen vannak, de ugyanakkor ehhez egy olyan ország körvonala járul, amely ma köz- és nemzetközi jogilag (azaz, a tények és nem a vágyálmok szintjén) nem létezik. Magyarul és egyszerűen: egy létező országjelhez egy nem létező ország körvonala társul, azaz fals információról (ha szigorú vagyok: hatóság félrevezetéséről) van szó. Figyelmesebbek és jobb szeműek észrevehetik a tudati (vissza)fejlődés nyomait is: a nagymagyar déli és nyugati határok mentén még szépen látszanak az eredeti (szabályos/szabványos) ovális matrica nyomai. (Elnézést a gyenge minőségért, a képek mobiltelefonnal készültek!)

A némileg tudathasadásos-1. — tulajdonképpen az előző matrica alig módosított változatát látjuk itt, annak minden fentebb vázolt szépségével, tetézve még egy érdekességgel: a Bevezetőben vázoltak szerint az országjelzés funkciója, hogy külföldön információt nyújtson a gépjármű tulajdonosának nemzetiségéről / állampolgárságáról. Ily módon bátran kijelenthetjük, hogy ez a matrica a "Magyarország" felirattal tökéletesen betölti azt a feladatát, hogy a nagyszámú magyarul tudó külföldit tájékoztassa a gépjármű tulajdonosának állampolgárságáról. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy bizonyos, a matrica használója (és persze [remélhetőleg nem kínai:)] gyártója/forgalmazója) által figyelmen kívül hagyott történelmi tények miatt ma, 2008-ban NEM EZ Magyarország... többit lásd eggyel feljebb! Pedig arra, hogy valaki igenis kifejezheti autóra rakott matricával meggyőződését, hitét, arra szép példát mutat a képen szintén látható Medugorje-ragacs, ami nem akar országjelzésnek látszani, hanem az, ami: matrcia.

A címeres-tradicionális — a tradicionális verzió köszön itt vissza némileg módosítva: a "Hungary" felirat helyén a magyar címer áll. És hát ugyanazt elmondhatjuk itt is: EZ a címer jelen pillanatban NEM EHHEZ az országhoz tartozik. Persze egy 19. századi autón helyén volna a dolog.






A historizáló — az imént vázolt problémás helyzetet igyekszik megoldani következő versenyzőnk. Ha lúd, legyen kövér alapon végigviszi a logikát: múltbeli országhoz múltbeli címer dukál. Egy múltbeli rendőr bizonyára akceptálná is az ötletességet. Itt most csak a matrica közepét mutató képet teszem be, az egész elég fakó, halvány, bár ha meggondoljuk, 1918 óta nem csoda, hogy kifakult.





A némileg (nagyon) tudathasadásos-2., avagy a tökös legény/leány — És hát a fejlődés nem áll meg... Lehet töprengeni, hogy ennek az "országjelzésnek" a tulaja egyszerűen csak a H-ba applikált címer színvilágát óhajtotta megismételni a nagymagyar határok körvonalán belül, vagy esetleg annak óhajtott szimbolikus kifejezést adni, hogy ő csak félig magyar állampolgár, és legalább ugyanannyira szimpatizál a nemzeti-árpádsávos törekvésekkel is. Vagy a nemzeti erők megszállták a Dunántúlt? Ki tudja?
Mindenesetre, ha megszemléljük a tágabb kivágású képet, őszinte tisztelettel kell adózzunk az autótulajdonos karakán bátorságának: ugyanis ez a matrica mint látjuk, egy szlovák (!) rendszámú autón díszeleg. Aminek láttán két eset feltételezhető: 1/ a tulaj Szlovákiában élő magyar nemzetiségű szlovák állampolgár; 2/olyan magyar állampolgár, aki a kisebb járulékos és üzembentartási költségek miatt szlovák rendszámú autót használ. Az 1/ esetben azért illeti megsüvegelés, mert kisebbségi magyarként nemcsak felvállalja nemzetiségi hovatartozását, hanem ezt egyenesen Nagymagyarország-matricával tüntetve teszi meg, ami azért, mint tudjuk a puca erős vértelítettségére utal manapság azon a tájon. A 2/ esetben viszont azért illeti megsüvegelés, mert hírlik, hogy az illetékes hatóságok (vulgo: az állam) már erősen keresik a támadási felületet az ilyen "ügyeskedők" ellen. Ennek ellenére kiplakátolni, hogy itt erről van szó, - mint a közismert lókupeces vicc mondja - vagy bátorság vagy vakság. Ja, és még valami: amennyiben ez, a 2/ eset áll fenn (ami azért, valljuk meg, valószínűbb), az opportunizmus (ejtsd: ügyesség) szép példájával is szembesülhetünk: az autótulajdonos fennen hirdeti, hogy ő - a teljes mai Szlovákiát is magában foglaló - Nagy-Magyarország híve, de mindemellett nem sérti a büszkeségét, hogy szlovák rendszámú autóval járjon, sőt az sem, hogy Szlovákia létét kihasználva személyes hasznot húzzon a magyar állam rovására. A nemzeti öntudat és a gerincesség szép példája...

A megszüntetve megőrző-1.: eurokonform-light — és ha egy üzlet egyszer beindul! Lehet, hogy hihetetlen, de még mindig van tovább! Igen, el lehet jutni odáig, hogy úgy teszünk ki országjelzést autónkra, hogy az semmiben nem felel meg a fentebb vázolt alapkövetelményeknek, bár a matrcia használója önmaga előtt kétségtelenül az okos lány szerepében tetszeleghet: tett is ki országjelzést meg nem is (=deklarálta saját politikai nézeteit). Csakhát vannak problémák. Bár rühellem magam ismételni, de azért leszögezném: ilyen ország ilyen nemzeti színekkel ma nem létezik, következésképp országjelzés sem tartozhat hozzá. Pedig azért figyelmesebbek érzékelhetik, hogy van itt erre irányuló törekvés. Azoknak, akik nem az anyatejjel együtt szívták magukba a rovásírás ismeretét, elárulom: az az emeletes X ott középen egy H-nak felel meg az ősi szíriuszi ábécében. Azaz, az abszolút nemzeti, árpádsávos-rovásírásos Nagymagyarország közepén Magyarország nemzetközi (angol) nevének rövidítése szerepel:)
Ja, és akinek ismerős volna a jel középen: igen, nem tévedés - valóban ez szerepel a Nemzeti Őrsereg karszalagján is...

A megszüntetve megőrző-2.: a totális — elérkeztünk csodás utazásunk végéhez. Olyan országjelzést láthatunk itt, amely se nem ovális, se nem létező ország körvonalát nem hordozza, se a nemzetközileg elfogadott országjelző betű nem szerepel benne. Egy külföldi bízvást csak annyit kérdezne, ha ezt meglátná, hogy miért szerepelnek olyan sokszor a monacói/indonéz zászló színei abban a pacában.

Zárszó — Viszonylag rövid idő (kb. egy hét) alatt és kis földrajzi terület (V. kerület belsejének, és a Nagykörút a Wesselényi utcától a Nyugatiig terjedő szakaszának) bejárása árán sikerült összerántani a fenti gyűjteményt. Azok a honfitársaink, akik saját maguk szerint nem ennek az államnak a honpolgárai, itt élnek közöttünk. Azoknak a szegény beteg embereknek a kezelésére, akik rendszeresen összekeverik a tényvalóságot saját álmaikkal, vágyképeikkel, és ezt még fennen is hirdetik, jobb időkben és helyeken külön intézeteket szoktak fenntartani. Nálunk meg épp bezárták... de ez már egy másik téma.