Immár nincs több dolgunk. Hátradőlhetünk kényelmes foteleinkben, hosszabb távra tervezni szeretők pedig elkezdhetik a sör- és pezsgőkészletek beszerzését. Előbbieket a válogatott hosszas, 7 meccses menetelésének átvészeléséhez, utóbbit pedig a folyamat végén megnyert döntő megünneplésére. Nagyon aggályosak a helyfoglalást is intézhetik a felkapottabb bulizó helyeken. (Miután a döntőt július 11-én fogjuk megnyerni, vízparti helyek is szóba jöhetnek, különösen, ha a globális felmelegedést is tekintetbe vesszük.)
Egyesek talán felvetik azt a kérdést, mire alapozom a fentieket. Nos, a válasz roppant egyszerű. Kisteleki "Kizárólag Külföldi Kapitány Kell" István végre elérte célját: a magyar válogatott élén végre külföldi kapitány, Erwin Koeman áll. Márpedig, ha valaki ennyire akar valamit, ami első látásra végül is teljesen irracionális (hiszen az eddigi külföldi kapitányok [Jenei, Mattheus] nem igazán bizonyítottak, vagy tűntek átütő hatásúnak), akkor annak okvetlenül mélyebb okai kell, hogy legyenek. És ha valaki olyannyira kitartóan dolgozik egy projekten, hogy saját ún. tekintélyének a maradékait, szavahihetőségét is lerombolja, akkor annak valami nagyon nagy, sőt óriási oka kell, hogy legyen. És ha ebbe az a magyar szakember is homlokráncolás nélkül belemegy, akit kimondottan "jobbhíján" okából tart meg a szövetség a kapitányi poszton, de csak addig, amíg nincs jobb, akkor már tényleg csak egy dologra lehet gondolni: mindez a magyar futball évtizedes nagy álmát, a világbajnoki cím elnyerését van hivatva szolgálni.
Hiszen ennél kevesebb ilyesmit, ekkora presztízsvesztést nem érne meg. Hiszen ekkora tekintélyveszteséget még az a lehetőség sem ér meg, hogy a külföldi "szakember" tájékozatlan lévén egyrészt itthoni bennfentesek tanácsaira lesz szorulva, másrészt könnyebben megvezethető, és ez nagy mennyiségű pénzzel egyenértékű.
Én legalábbis így gondolom. Viszont az is igaz, hogy én nem vagyok az MLSz elnöke.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése