Ha nem szeretsz a Tiédtől eltérő nézetekkel szembesülni, vagy nem szereted a meglepetéseket, vagy egyszerűen csak tudni szeretnéd, hol jársz, először olvasd el az "Elvi nyilatkozat" oldalt !!!

2008. április 12., szombat

Keresztek és csillagok — 3.

Miután alaposan megvizsgáltuk a felállítás helyét és magát a felállított szimbólumot, nem marad más hátra, minthogy górcső alá vegyük a harmadik elemet is, a (kettős)kereszt tövében megjelenő táblát.
És itt rögtön szembesülünk is az első problémával. Fentebb "szimbólum"-nak neveztem a keresztet, alighanem teljes joggal. DE!

Kell-e egy bármilyen — szimbólumszerepét jól betöltő — szimbólumhoz magyarázatot mellékelni?
Egyrészt visszacsatolva megkérdezhetjük, hogy ebben az esetben a kettőskereszt valóban jól töltötte-e be azt a szerepet, amelyet neki szántak (valószínűleg nem, ezért is a "magyarázat"). Másrészt, ha a kereszt valóban egyetemes és jelen esetben is értelmezhető szimbólum, akkor viszont élnünk kell a gyanúperrel, hogy a magyarázatként mellékelt kis felirat el szándékozik bújni valami vitathatatlan érték, valami magasztosnak tekintett mögé. Ezek után vessünk egy pillantást magára a feliratra is!
"Áldott karácsonyt a keresztény Magyarországnak!" - mondja a tábla.
Lépjünk túl azon, hogy az "áldott" kifejezés elég markánsan egy bizonyos valláshoz, annak gyakorlóihoz kötődik, így megint fel kéne vetnünk azt, (amit már az első részben érintettünk is,) hogy a mindenki által használt közterületen csak abban az esetben volna helye, ha mindenkinek szólna, nem csak egy vallási közösség számára bírna releváns jelentéssel.
Az egyedül problémamentes "karácsony" után találjuk a felirat legérdekesebb elemét, a "keresztény Magyarország" jelzős szerkezetet. Pusztán grammatikailag vizsgálva egy ilyen szintagma két jelentéssel bírhat: egyrészt lehet elkülönítő jellegű, tehát kb. olyan jelentéssel bíró, hogy "Magyarország keresztény (vallású) része"; másrészt bírhat egy általánosító-azonosító jelentéssel is, azaz "Magyarország (mint olyan, teljes egészében) keresztény". És létezik - sajnos - egy harmadik (nem annyira grammatikai) értelmezési lehetőség is, de erről kicsit később.
Viszont az egyértelmű, hogy ha a fentebb részletezett két jelentés közül bármelyiket próbáljuk meg "használni", a "köztéren elhelyezett vallási szimbólum kiegészítő magyarázatá"-nak értelmezésekor, újabb problémákkal szembesülünk, ráadásul olyanokkal, amelyeket már érintettünk korábban. Hiszen az első esetben ismét ahhoz a kérdéshez érkezünk vissza, hogy egy bizonyos vallási közösség, amely "csak" saját követői számára nyilvánul meg - ,amihez vannak ennél célszerűbb fórumai is - miért használ ehhez olyan közterületet, amely mindenki, más vallásúak és ateisták számára is nyitott.
A "keresztény Magyarország" másik értelmezésével egyszerűen csak annyi a baj, hogy nem igaz, vagy - legyünk engedékenyebbek - nem felel meg a valóságnak. Hiszen ahogy a második részben már szó volt róla, megszűnt az egy ország - egy vallás egyértelmű helyzet, sőt még a vallásosság univerzális jelenléte is. (Ennek kapcsán érdemes böngészgetni a KSH 2001-es népszámlálás kapcsán végzett felmérését a hazai lakosság vallási megoszlásáról. A 7,6 milliós magát vallásosnak tudóval szemközt másfél milliós az egyértelműen nem vallásosak tábora, és jó egymilliós a "nem kíván válaszolni". [Ez utóbbi kategória aligha a valamilyen tételes valláshoz tartozókat takarja, hiszen akkor nyilván ott szerepelnének. És többé-kevésbé az is szociológiai közhely, hogy az egyes vallásoknál megjelenő létszámok túlzottak: azok {főleg az idősebbek}, akik szinte egyáltalán nem gyakorolják a vallást semmilyen módon, csak "beleszülettek" abba, azok is automatikusan odatartozónak vallják magukat.]) A különböző keresztény felekezetek híveinek száma a felmérés szerint kicsivel alatta marad a 7,5 milliónak, ami ugyan elég jól hangzik (az összlakosság 3/4-ét jelenti kb.), de létezik egy szűkebb értelmezési lehetőség is. Az apostoli kettőskereszt használata és a saját felekezetre a "keresztény" kifejezés használata igazából csak a katolikusok sajátja (szemben a protestáns felekezetek által használt "keresztyén"-nel). Az 5,58 milliós létszám persze még mindig meghaladja a lakosság 50%-át (feledve a fentebb leírtakat egy ilyen felmérés pontatlanságairól), de ahhoz mindenképp kevés, hogy a "keresztény Magyarország" fentebb ismertetett második értelmezése elfogadható legyen.
Fel kell vessük tehát a kérdést:
Hogy értelmezzük a kereszt tövében olvasható feliratot?
Nem kell túl sokat – még 100 évet sem – visszamenni a magyar történelemben ahhoz, hogy a "keresztény Magyarország" harmadik értelmezésére ráleljünk, általában még egy jelzővel, az "úri"-val kiegészítve. A két világháború közötti magyar politikai kurzus definiálta így önmagát. Utalva az "úri"-val főként a még mindig anakronisztikusan eleven feudális hagyományokra, míg a "keresztény"-nyel pedig mindenekelőtt egy olyan egységes (szín)magyar (vallási) "hagyományra", amelynek egyetlen, de nagyon fontos jellemzője az, hogy "nem zsidó". A kifejezésnek ez az eleme, azon túl, hogy mélységesen keresztényietlen, ráadásul a második világháború közeledtével egyre hangsúlyosabbá is vált.
Talán túlzott belemagyarázásnak is tűnhetne egy ilyenfajta megközelítés, ha... ha... ha...
1/ ha nem tudnánk azt, hogy ma a - "keresztény" egyházak által is erőteljesen támogatott - jobboldal nagy részében mekkora nosztalgia él e a korszak iránt, annak minden kártékony és mára végképp anakronisztikussá vált jellemvonásával – közte a markáns antiszemitizmussal – együtt;
2/ ha nem állna ott ennek a korszaknak pregnáns összefoglaló jelképeként (feudális királyság + "keresztény"ség) épp a kettőskereszt.
De az bizonyos, hogy ha valami távol áll a karácsony üzenetétől, az épp ez a fajta megközelítés (vagy épp "megtávolítás").
És ha mindezt a vallás, a szeretet vallásának egyik legnagyobb ünnepe mögé elbújva művelik egyesek, bízva annak tekintélyében-támadhatatlanságában az bűn, méghozzá olyan bűn, amelyik megerősíti az oly sokat hangoztatott tételt: országunkban ma nagyon súlyos, mély erkölcsi válság uralkodik.
(vége[?])

Nincsenek megjegyzések:

Címkék

'56 (1) 30 év (1) 300millió (1) 4. kiegészítés (1) 50 (1) Áder János (1) Afrika (9) aláírás (1) Alekosz (1) Alien (1) alkotmány (1) állástalanság (1) angyal (1) Antigoné (1) anya (1) apa (1) Apponyi Albert (1) aranymúzeum (1) átalakítás (1) átnevezés (1) autó (1) Bayer Zsolt (3) Békemenet (1) Betyársereg (1) bevándorlás (3) bevándorlók (1) BOM (1) bőgatya (1) Brékin' (27) Bruce Lee (1) Budapest (1) bulvár (1) buzik (1) Cegléd (1) Charlize Theron (1) cigányok (1) Clemenceau (1) családon belüli erőszak (1) csapatmunka (1) cselekvés (1) csempészet (1) Daflics ezredes (1) demagógia (2) demonstráció (1) diplomások (1) Dzsudzsák (1) EB (4) elhatárolódás (1) ellenforradalmár (1) ellenségek (1) ellentüntetők (1) elvi alapok (1) emlékek (1) emlékmű (1) érettségi találkozó (1) eső (1) Európa-bajnokság (1) fanatizmus (1) félévszázad (1) felvonulás (2) Ferenc József (1) festmény (1) fidesz (5) Foci (23) fóka (1) forradalom (1) földrajzi név (1) Fradi (4) Frizbi (1) fülke (1) fütyülős barack (1) Gábriel (1) Gárda (1) gazdasági csoda (1) gyarmat (1) Gyurcsány (1) gyűlölet (2) háború (1) hadikiképzés (1) hadkötelezettség (1) Hajdú Péter (1) hamvak (1) hatalmi elit (1) hatalom (1) Heart of Midlothian (1) helikopter (1) helyesírás (1) Hitelesség és... (3) idegromboló képrejtvény (3) IMF (1) izoláció (1) Japán (1) jelképek (1) jelszavak (1) jobb kéz (1) Jobbik (1) káderek (1) Kampány2010 (9) karácsony (1) Karinthy (1) Károlyi Mihály (1) karrier (1) katasztrófa (1) Keleti szél (2) Kerényi Imre (1) kereszt (1) Keresztek és... (6) kereszténység (1) kétharmad (1) kettőskereszt (1) Kína (1) kisdoktor (1) komcsik (1) komcsizás (1) kontraszelekció (1) kordon (1) korrupció (1) körmenet (1) Kövér László (1) Közélet (183) köztársasági elnök (2) Kultúra (31) kulturális integritás (1) Kun Béla (1) Landeszmann (1) Lapszemle (35) lemondás (2) Levlapok a Szíriuszra (45) Liszt Ferenc (1) luca széke (1) Lucfenyő (1) magánélet (2) Magyar Hírlap (1) Magyar Vizsla (1) magyarok (1) Mahacskala (1) Matolcsy (2) Matrica (10) megélhetés (1) megszállás (1) meleg méltóság (1) melegjogok (1) menekült (1) merengés (1) Merkel (1) Mesés (6) migráns (1) Mikola István (1) mítosz (1) MNB (1) mocskos buzik (1) MOL (1) multikulturalizmus (1) munka (1) műelemzés (1) nagy ugrás (1) Nagymagyar (16) narancs (1) Németország (1) népfelség (1) népszavazás (1) Nyírő József (1) Oktogon (1) Olimpia (10) Orbán Viktor (7) oroszok (1) ostobaság (1) őrült (1) Pál utcai fiúk (1) Peking (8) plágium (1) plakát (1) plakátkampány (1) politika (2) politikusok (1) poltikai kultúra (1) Pride (2) problémakezelés (1) program (1) rabbi (1) rasszizmus (1) rendőrség (1) repülőtér (1) retek (1) rettegés foka (1) romkocsmák (1) rovásírás (1) sas (1) Schmitt Pál (4) sérthetetlenség (1) Seuso-kincs (1) Shirley MacLaine (1) sör (1) sötétben bujkáló (1) Sport (37) Stefka István (1) szabadkőművesek (1) szabadság tér (1) szabadságharc (1) szakadék (1) szakértelem (1) szegfű (1) Széles Gábor (1) szemléletmód (1) szerviz (1) szimbolikus politizálás (1) szlogen (1) szómágia (1) szóvicc (1) Szőcs Géza (1) szuverenitás (1) szüksége van (1) születésnap (2) táblák (1) Tarlós István (1) te (1) teszt (1) Tisza István (1) tolerancia (1) Trianon (3) unortodox (2) unortodoxia (1) ünnep (1) választás (1) Való Világ (1) válogatott (2) válságkezelés (1) VB'10 (5) vezér (1) Visszalövés (20) Wulff (1) Zelnik (1)