Nos, legutóbb eljutottunk odáig, hogy megpróbáltuk kitalálni, mi a "közterület" pontos definiciója, és hogy ennek alapján kik használhatják, milyen célra.
Ha ezzel nagyjából végeztünk, jöhet a következő lépés: vizsgáljuk meg azt, a kérdést, hogy
"Ma, a 21. században vajon helyén való dolog-e vallási jelképeket állítani közterületekre?"
Ha a múltba tekintünk pédákért, akkor a válasz látszólag egyszerű: szinte minden - történelmi múlttal bíró - városunkban akad pl. szentháromság-szobor, sőt még a településeket összekötő utak mellett is nagyon gyakran találhatunk feszületet. De éppen ez a "bizonyíték" világít rá a probléma mibenlétére is. Amikor ezek az oszlopok, keresztek keletkeztek, a társadalom ideológiai egysége vitathatatlan volt, azaz egy kereszt/szentháromság-oszlop állítása a népesség egészének elköteleződését fejezte ki valamely számukra vitathatatlan érték iránt. Lehet vitázni, hogy ez pozitív vagy negatív fejlemény, de attól még a tény tény marad: mára ez az ideológiai homogenitás eltűnt. Ily módon egy vallási jelkép éppenséggel nem a közösséget, az együvé tartozást reprezentálja, hanem a társadalmon belül egy bizonyos csoporthoz való tartozást. Azaz valami olyasmit, hogy "vannak itt keresztények IS". Csakhogy vannak zsidók, muzulmánok, Krisna-tudatúak, buddhisták IS. (És akkor az ateistákról még nem is beszéltünk.) És akkor meg is fogalmazhatjuk a következő kérdést:
"Kell-e magát egy vallási közösségnek saját szimbólumai közterekre való felállításával reklámoznia?"
Jelzem, hogy különösen igaz ez az adott város olyan pontjain, amelyeknek semmiféle - az adott vallás szempontjából releváns - spirituális töltete nincs. (Pl. indokolt lehet egy kereszt a Bazilika előtt, vagy akár a Regnum Marianum helyén, de mit keres a Nyugati [majd' azt írtam: Marx] téren?) És egyáltalán: mi a célja egy ilyen "reklámnak"? Mikor eredményes? (Megtértek számában mérik ezt, vagy miben mégis?) És mi a végső kifutása? Egymással versengő kampányok? Ha kikerültem a keresztet, lépjek el a menóra mellett, és essek hasra egy Buddha-szoborban? Nem, köszönöm. Az adott vallás üdvözítő mivoltát én nem olyan dolgokban mérném le, hogy 300 méteren belül hányszor találkozom a fő szimbólumával... Vagy lehet, hogy nem nekem szólnak ezek a jelek, aki nem vagyok annak az adott vallásnak a híve-hívője? Lehetséges, hogy csak a vallási közösség tagjainak szóló üzenetet fogalmaz meg a közterületen álló kereszt? Nos ennek egyrészt ellentmondani látszik a kereszt tövében látható felirat, amelyik "Magyarországnak" (tehát mindnyájunknak) kíván áldott karácsonyt (részletesebb elemzését lásd a 3. részben!). Másrészt alighanem teljes joggal gondolom azt, hogy egy ilyenfajta leszűkített üzenetnek nem lenne a helye közterületen. Miért OTT üzengetnek egymásnak a katolikusok, zsidók, buddhisták, krisnások? Hiszen vannak közösségeik, gyülekezeteik, sőt többnyire kegyhelyeik is. Azt a hívőt pedig elég nehezen tudom elképzelni, aki olyan beteg, hogy misére ne járjon, tévét ne nézzen, rádiót ne hallgasson (ott is hozzzá lehet jutni az egyházi áldáshoz - legalábbis annyira mindenképpen, mint egy felirat elolvasása által [és akkor még nem is beszéltünk róla, hogy a köztévét/rádiót a másvallásúak/ateisták is finanszírozzák]), de a Nyugati térre azért kiballagjon keresztnézőbe, áldásért.
De van itt más probléma is, amit vulgáris egyszerűséggel így tudnánk megfogalmazni:
"Miért kettős kereszt, mit keres itt a kettős kereszt?"
(Az "itt" természetesen nem Magyarországot, hanem a karácsonyi ünnepkört jelenti.) Akárhogy is nézzük: akár itt, akár itt, az mindenképpen bizonyosnak látszik, hogy a kettőskereszt elsősorban a magyar államhoz, a magyar királyokhoz kötődik, még "apostoli" jelzője is a király jogkörére utal, legalábbis egy középkori magyarázat szerint. A karácsony univerzális ünnep-mivoltát talán nem kell külön bizonygatni, aligha van nemzetspecifikus verziója, hiszen a vallásos felfogás is a minden ember megváltójakánt megszületett Jézust ünnepli ilyenkor. Az már csak apró adalék, hogy felettébb ritka az olyan szimbólum, amely nem "arról szól", hogy MIT fejez ki, hanem arról, hogy KINEK szól. Azt pedig inkább már meg se kérdezzük, hogy az "eredeti" keresztény szimbólum sokadik verziója hogyan és miért kapcsolódik inkább, erősebben a karácsonyhoz, mint az originális jelkép....
(folyt. köv.)
Ha ezzel nagyjából végeztünk, jöhet a következő lépés: vizsgáljuk meg azt, a kérdést, hogy
"Ma, a 21. században vajon helyén való dolog-e vallási jelképeket állítani közterületekre?"
Ha a múltba tekintünk pédákért, akkor a válasz látszólag egyszerű: szinte minden - történelmi múlttal bíró - városunkban akad pl. szentháromság-szobor, sőt még a településeket összekötő utak mellett is nagyon gyakran találhatunk feszületet. De éppen ez a "bizonyíték" világít rá a probléma mibenlétére is. Amikor ezek az oszlopok, keresztek keletkeztek, a társadalom ideológiai egysége vitathatatlan volt, azaz egy kereszt/szentháromság-oszlop állítása a népesség egészének elköteleződését fejezte ki valamely számukra vitathatatlan érték iránt. Lehet vitázni, hogy ez pozitív vagy negatív fejlemény, de attól még a tény tény marad: mára ez az ideológiai homogenitás eltűnt. Ily módon egy vallási jelkép éppenséggel nem a közösséget, az együvé tartozást reprezentálja, hanem a társadalmon belül egy bizonyos csoporthoz való tartozást. Azaz valami olyasmit, hogy "vannak itt keresztények IS". Csakhogy vannak zsidók, muzulmánok, Krisna-tudatúak, buddhisták IS. (És akkor az ateistákról még nem is beszéltünk.) És akkor meg is fogalmazhatjuk a következő kérdést:
"Kell-e magát egy vallási közösségnek saját szimbólumai közterekre való felállításával reklámoznia?"
Jelzem, hogy különösen igaz ez az adott város olyan pontjain, amelyeknek semmiféle - az adott vallás szempontjából releváns - spirituális töltete nincs. (Pl. indokolt lehet egy kereszt a Bazilika előtt, vagy akár a Regnum Marianum helyén, de mit keres a Nyugati [majd' azt írtam: Marx] téren?) És egyáltalán: mi a célja egy ilyen "reklámnak"? Mikor eredményes? (Megtértek számában mérik ezt, vagy miben mégis?) És mi a végső kifutása? Egymással versengő kampányok? Ha kikerültem a keresztet, lépjek el a menóra mellett, és essek hasra egy Buddha-szoborban? Nem, köszönöm. Az adott vallás üdvözítő mivoltát én nem olyan dolgokban mérném le, hogy 300 méteren belül hányszor találkozom a fő szimbólumával... Vagy lehet, hogy nem nekem szólnak ezek a jelek, aki nem vagyok annak az adott vallásnak a híve-hívője? Lehetséges, hogy csak a vallási közösség tagjainak szóló üzenetet fogalmaz meg a közterületen álló kereszt? Nos ennek egyrészt ellentmondani látszik a kereszt tövében látható felirat, amelyik "Magyarországnak" (tehát mindnyájunknak) kíván áldott karácsonyt (részletesebb elemzését lásd a 3. részben!). Másrészt alighanem teljes joggal gondolom azt, hogy egy ilyenfajta leszűkített üzenetnek nem lenne a helye közterületen. Miért OTT üzengetnek egymásnak a katolikusok, zsidók, buddhisták, krisnások? Hiszen vannak közösségeik, gyülekezeteik, sőt többnyire kegyhelyeik is. Azt a hívőt pedig elég nehezen tudom elképzelni, aki olyan beteg, hogy misére ne járjon, tévét ne nézzen, rádiót ne hallgasson (ott is hozzzá lehet jutni az egyházi áldáshoz - legalábbis annyira mindenképpen, mint egy felirat elolvasása által [és akkor még nem is beszéltünk róla, hogy a köztévét/rádiót a másvallásúak/ateisták is finanszírozzák]), de a Nyugati térre azért kiballagjon keresztnézőbe, áldásért.
De van itt más probléma is, amit vulgáris egyszerűséggel így tudnánk megfogalmazni:
"Miért kettős kereszt, mit keres itt a kettős kereszt?"
(Az "itt" természetesen nem Magyarországot, hanem a karácsonyi ünnepkört jelenti.) Akárhogy is nézzük: akár itt, akár itt, az mindenképpen bizonyosnak látszik, hogy a kettőskereszt elsősorban a magyar államhoz, a magyar királyokhoz kötődik, még "apostoli" jelzője is a király jogkörére utal, legalábbis egy középkori magyarázat szerint. A karácsony univerzális ünnep-mivoltát talán nem kell külön bizonygatni, aligha van nemzetspecifikus verziója, hiszen a vallásos felfogás is a minden ember megváltójakánt megszületett Jézust ünnepli ilyenkor. Az már csak apró adalék, hogy felettébb ritka az olyan szimbólum, amely nem "arról szól", hogy MIT fejez ki, hanem arról, hogy KINEK szól. Azt pedig inkább már meg se kérdezzük, hogy az "eredeti" keresztény szimbólum sokadik verziója hogyan és miért kapcsolódik inkább, erősebben a karácsonyhoz, mint az originális jelkép....
(folyt. köv.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése