Nos, ezt a(z) — akkor még azt hittem — kis sorozatot azzal a blikkfangos címmel kezdtem, hogy "Nagy-Magyarország nem mennyország, hanem matrica". Kénytelen vagyok azonban beismerni, hogy látványos ideológiai vereséget szenvedtem: a valóság, azon belül is a "végtelen emberi butaság" faktor kétvállas vereséget mért rám, melynek hatására az előbb idézett tételt kénytelen vagyok, úgy módosítani, hogy: "Nagy-Magyarország nemcsak mennyország, hanem egyúttal matrica is".
Tessék megtekinteni ezt a kis csodát!
Aligha lehet tömörebben képileg kifejezni az iménti tételt, mint ahogy azt ez a gyönyörűség teszi! Aranyszegélyű égszínkék Nagymagyar(menny)országban lebeg a két angyalka (akik egyébként ténylegesen is az ún. pajzstartók, és tartják, na, mit is: az ún. magyar nagycímert, amely az alapcímert környezően tartalmazza a következő területek címereit is (balról jobbra, fentről lefelé): Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume. Való igaz, ekkora szereptévesztés itt, a földi életben nem lehetséges, csak a boldog mennyekben... Mert ugye azt mondanom sem kell, hogy aki az autója hátulját összekeveri a Magyar Történeti Múzeum "Magyarország történelmi címerei" című állandó kiállításával, az tényleg valami párhuzamos dimenzióban kell, hogy éljen. De hogy nem itt, az biztos. Mint ahogy az is biztosnak tűnik, hogy ha valami, akkor ez tényleg nem országjelzés... akármennyire is annak van szánva. És ha most nagyon kukacoskodni akarnék, megjegyezhetném, hogy a kék szín - szép képzavarral szólva - sokak szemében vörös posztó, hiszen egy olyan politikai párthoz kötődik, amelyik kevéssé teszi magáévá a Nagy-Magyarország felé visszamerengő (ál)politikai propagandát. De ne süllyedjünk eddig, csak csodáljunk és csodálkozzunk...
Aligha lehet tömörebben képileg kifejezni az iménti tételt, mint ahogy azt ez a gyönyörűség teszi! Aranyszegélyű égszínkék Nagymagyar(menny)országban lebeg a két angyalka (akik egyébként ténylegesen is az ún. pajzstartók, és tartják, na, mit is: az ún. magyar nagycímert, amely az alapcímert környezően tartalmazza a következő területek címereit is (balról jobbra, fentről lefelé): Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume. Való igaz, ekkora szereptévesztés itt, a földi életben nem lehetséges, csak a boldog mennyekben... Mert ugye azt mondanom sem kell, hogy aki az autója hátulját összekeveri a Magyar Történeti Múzeum "Magyarország történelmi címerei" című állandó kiállításával, az tényleg valami párhuzamos dimenzióban kell, hogy éljen. De hogy nem itt, az biztos. Mint ahogy az is biztosnak tűnik, hogy ha valami, akkor ez tényleg nem országjelzés... akármennyire is annak van szánva. És ha most nagyon kukacoskodni akarnék, megjegyezhetném, hogy a kék szín - szép képzavarral szólva - sokak szemében vörös posztó, hiszen egy olyan politikai párthoz kötődik, amelyik kevéssé teszi magáévá a Nagy-Magyarország felé visszamerengő (ál)politikai propagandát. De ne süllyedjünk eddig, csak csodáljunk és csodálkozzunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése