Szlovákia 2009. január elsejétől bevezeti az eurót. Ez az örvendetes gazdasági hír a fidesz számára újabb a kormány ekézésére kínálkozó alkalomnak tűnt, amit SzP szóvivő üstöllést meg is kívánt ragadni, és ily szavak szökkentek ki fogai kerítésén:
"...a kormányzati alkalmatlanságnak, hazudozásnak egyenes következménye lett az, hogy Magyarország a szégyenpadra került, s utcahosszal kezd lemaradni környékbeli vetélytársaitól."
Nézzük a kiérlelt, alaposan megkomponált szóvivői szöveget!
Hát szégyenpadra kerültünk, borzasztó. Mondjuk padBA inkább szokás kerülni, mint -RA. Feltéve, ha az a pad szégyen-, és nem kín-. Mert ARRA tényleg vonják az embert/országot, de nem ültetik. Dehát hagyjuk a nyelvészkedést, miért is kellene végülis egy nemzeti indíttatású és gyökerű pártnak magyarul tudnia!?
Lépjünk tovább a szégyenpad széléig, és vegyük észre, hogy ha ez itt "pellengér" értelemben szerepel, akkor sajnos teljesen hamis megközelítésről van szó. Hiszen egy ilyesfajta szégyenpadra azért lehet kerülni, amit az ember megtesz (törvénybe, előírásba ütközően), és nem azzal, amit NEM tesz meg. De biztos arról van itt szó, hogy a fideszben működik az oktatásügy iránti mély elkötelezettség, amely már a tandíj-népszavazás kapcsán megmutatkozott. Szóval ez ilyen iskolai szégyenpad lesz, ahova a rossz tanulók kerülnek. Szép hosszú (vagy inkább széles) lehet az a szégyenpad, hiszen (az elsőnek linkelt cikk szerint) a velünk együtt csatlakozott országok közül eddig 3 vezette be az eurót, Szlovákia lesz a negyedik. 11 személyes pad, klassz... legalább mindig van kiről puskázni, és ha éhesek vagyunk, van kitől ellopni a tízórait, hiszen padszomszéd van elég. (Plusz nyilván ott ül még Románia és Bulgária is, hiszen még ők sem vezették be...)
De nézzük a metakommunikatív üzeneteket is!
Úgy tűnik, itt valami nagyon nagy verseny van, egyszercsak elfogyik az euró, oszt hiába akarjuk majd bevezetni, ott állunk megfürödve (pedig tudjuk: "nefürgyéleee!"). Alighanem a KÖZÖS európai valutát egyedül csak Magyarországnak szabadna bevezetnie, de mindenképpen neki kellene az elsőnek lennie. Ezzel szemben a helyzet nemcsak az, hogy egyáltalán nincs gyorsasági verseny, hanem egyesek szerint az euroövezet nem is maga a gazdasági Kánaán: vannak ugyanis olyan EU-tagok, akik bár tehették volna, mégsem vezették be (pl. Nagy-Britannia). Ők biztos valami fél-szégyenpadon ücsörögnek, szegények.
De jól van, hát nem lehet mindenki olyan okos, mint Szijjártó Péter, inkább neki higgyünk: az euro jó, és kívánatos dolog. Márcsak ugyebár azért is, mert minél több ország vezeti be, annál nagyobb lesz az az áruk és szolgáltatások közösségén alapuló piac, amely önmagában garanciát ad a minőségre. (Az most más kérdés, hogy egy ilyesfajta liberális megközelítés tán nem épp a mai fidesz sajátja.) Szóval önmagában a szlovák euró híre nem csüggedésre, hanem örömre kéne okot adjon. De ha már a metakommunikációnál tartunk: az idézett nyilatkozatnak voltak bővebb változatai is, illetve akadtak fideszes tévényilatkozatok is az ügyben. Ezek azt is sugallták, hogy tulajdonképpen a nagy tragédia az, hogy PONT és ÉPP Szlovákia vezeti be MIelőttünk az eurót. Őszintén szólva, ezek azok a sugallatok, amelyekkel végképp nem lehet mit kezdeni: egy önmagát modern konzervatívként definiáló párt a legrosszabb, legalantasabb nacionalista klisékre alapoz, hivatkozik, és ráadásul mindezt épp egy összeurópai kérdésben.
Azon meg már ne is akadjunk fenn, hogy a legnépszerűbb magyar politikai pártnak erről is a kormány és főképp a miniszterelnök alkalmatlansága és hazudozása jutott eszébe, mert egyfajta modern Mórickaként nekik is mindenről ez jut eszükbe. Csak Móricka vicces volt (bár végülis ők is azok, ha kellő földrajzi távolságból nézzük), amire meg folyton asszociált, az kellemes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése