Bár a cím Zorán dalszövegéből való, ez most mégsem a kultúra rovathoz tartozó írás lesz.
Szóval "idén" (2007) december eleje felé ismét megjelentek szép fővárosunk forgalmasabb pontjain a nagy, fából ácsolt keresztek. Sokan sokfélét megírtak már erről — nyilván nálam sokkal okosabb emberek — pl. azt, hogy valakinek a születésnapjára (Jézus, karácsony) halálának eszközét (kereszt) felállítani kb. olyan, mint a most született csecsemőnek koporsót küldeni ajándékba. (Attól a "magyarázattól" most tekintsünk el, hogy ez a kereszténység egyetemes jelképe, egyrészt, mert semelyik másik keresztény ünnepen nem került még sor keresztállításra [pedig mondjuk húsvétkor jobban helyén is volna a dolog...], másrészt pedig a lentebb tárgyalandók miatt.)
Idén karácsonykor - gondolom, épp az előbbiek miatt - le is maradtak a "Megszületett a Megfeszített" feliratok. Lett azonban helyettük más: most az "Áldott karácsonyt a keresztény Magyarországnak!" felirat díszítette a keresztek tövét, melyek, - no, láss csudát! - a magyar (és a szlovák:) ) címerből ismert ún. apostoli kettőskeresztek voltak. Azt kell mondjam, a jelenség legalábbis elgondolkodásra késztető. Rengeteg zavarba ejtő kérdés jut az ember eszébe, azokról még csak nem is beszélve, amelyek csak homályos rosszérzésként fogalmazódnak meg, valahol hátul tülekedve elő a tudatalattiból. Nos, a rendszeresség kedvéért kezdjük az egyszerűbbekkel, a direkten megjelenőkkel!
Az első kérdés, amit ennek kapcsán megfogalmaznék, valahogy így hangzik:
— 1/ Helyes dolog-e a 21. században, amikor az állam és egyház szétválasztása evidencia (kellene legyen), közterületekre vallási jelképeket felállítani?? – Ahhoz, hogy ezt a kérdést helyesen meg tudjuk válaszolni, emlékeztessük magunkat arra, hogy egyes körökben milyen ellenszenvet vívott ki egy másik egyház szintén közterületi Hanuka-ünnepe. Sőt, tevőleges ellenlépéseket is. (Ami persze két további alkérdést is felvet. Nevezetesen, hogy 1/a: Helyes dolog-e és ha igen, akkor milyen alapon vallás és vallás, hit és hit közt különbséget tenni? 1/b: Egyáltalán: helyes dolog-e hívő emberek áhítatát megzavarni pusztán szubjektív érzülettől hajtva, azaz azért, mert nekem nem tetszik az adott vallás?)
Ha mindezeket sikeresen megválaszoltuk, akkor rá kell jöjjünk, hogy az 1/-es főkérdés újabb kérdéseket hoz magával. Elsőként mondjuk mindjárt azt, hogy egyáltalán milyen fogalom a "közterület"? Azt jelenti-e, hogy a köz minden tagja kedve szerint bármit csinálhat ott, vagy pedig azt, hogy csak a "köz", tehát a teljes egész használhassa rendeltetésszerűen (járás-kelés), és ott semmilyen partikuláris csoportnak ne legyen helye, pláne ne olyan esetekben, amikor az ott megrendezésre kerülő esemény (mise, hanukka stb.) céljaira a közösségnek van kijelölt helye (templom, zsinagóga). Jó, de ha ez így van, mit tegyünk az utcaszínházakkkal, a Könyvheti rendezvényekkel (biztos joggal tiltakoznának az analfabéták és a nemolvasók); vagy mondjuk mi legyen a szt. István-napi körmenettel?? Ok, akkor gondoljuk azt, hogy a "közterület" fogalmába az is beletartozik, hogy a köz egyes tagjai vagy kisebb csoportjai a megfelelő engedélyek birtokában (induljunk ki abból, hogy a keresztállítóknak, Hanukát ünneplőknek, a körmentben részvevőknek ez megvan) használhassák bizonyos ideig saját céljaikra a közterületet. Tehát kvázi a Hatalom bölcsességére bízzuk, hogy mérlegelje, mi megengedhető, és mi nem. Ha viszont beleegyezőleg bólintott, akkor ezt nekünk nincs jogunk se egyénként, se csoportként felülbírálni. Legyen szó akár ellenérzéssel kezelt felekezetről, akár barbár fetisizmusnak is felfogható megmozdulásról, és igen, akár olyan művészeti alkotásról (pl. kék műanyag tehénről!!), amely sérti vélt vagy valós érzéseinket. És ha mindezeket jól végigrágtuk, plusz feltettük még az olyan érdekes kérdéseket is, hogy EGY személynek miért kell területfoglalási engedély (koldusok, utcazenészek), akkor lépjünk a következő kérdésre!
(folyt. köv.)
Szóval "idén" (2007) december eleje felé ismét megjelentek szép fővárosunk forgalmasabb pontjain a nagy, fából ácsolt keresztek. Sokan sokfélét megírtak már erről — nyilván nálam sokkal okosabb emberek — pl. azt, hogy valakinek a születésnapjára (Jézus, karácsony) halálának eszközét (kereszt) felállítani kb. olyan, mint a most született csecsemőnek koporsót küldeni ajándékba. (Attól a "magyarázattól" most tekintsünk el, hogy ez a kereszténység egyetemes jelképe, egyrészt, mert semelyik másik keresztény ünnepen nem került még sor keresztállításra [pedig mondjuk húsvétkor jobban helyén is volna a dolog...], másrészt pedig a lentebb tárgyalandók miatt.)
Idén karácsonykor - gondolom, épp az előbbiek miatt - le is maradtak a "Megszületett a Megfeszített" feliratok. Lett azonban helyettük más: most az "Áldott karácsonyt a keresztény Magyarországnak!" felirat díszítette a keresztek tövét, melyek, - no, láss csudát! - a magyar (és a szlovák:) ) címerből ismert ún. apostoli kettőskeresztek voltak. Azt kell mondjam, a jelenség legalábbis elgondolkodásra késztető. Rengeteg zavarba ejtő kérdés jut az ember eszébe, azokról még csak nem is beszélve, amelyek csak homályos rosszérzésként fogalmazódnak meg, valahol hátul tülekedve elő a tudatalattiból. Nos, a rendszeresség kedvéért kezdjük az egyszerűbbekkel, a direkten megjelenőkkel!
Az első kérdés, amit ennek kapcsán megfogalmaznék, valahogy így hangzik:
— 1/ Helyes dolog-e a 21. században, amikor az állam és egyház szétválasztása evidencia (kellene legyen), közterületekre vallási jelképeket felállítani?? – Ahhoz, hogy ezt a kérdést helyesen meg tudjuk válaszolni, emlékeztessük magunkat arra, hogy egyes körökben milyen ellenszenvet vívott ki egy másik egyház szintén közterületi Hanuka-ünnepe. Sőt, tevőleges ellenlépéseket is. (Ami persze két további alkérdést is felvet. Nevezetesen, hogy 1/a: Helyes dolog-e és ha igen, akkor milyen alapon vallás és vallás, hit és hit közt különbséget tenni? 1/b: Egyáltalán: helyes dolog-e hívő emberek áhítatát megzavarni pusztán szubjektív érzülettől hajtva, azaz azért, mert nekem nem tetszik az adott vallás?)
Ha mindezeket sikeresen megválaszoltuk, akkor rá kell jöjjünk, hogy az 1/-es főkérdés újabb kérdéseket hoz magával. Elsőként mondjuk mindjárt azt, hogy egyáltalán milyen fogalom a "közterület"? Azt jelenti-e, hogy a köz minden tagja kedve szerint bármit csinálhat ott, vagy pedig azt, hogy csak a "köz", tehát a teljes egész használhassa rendeltetésszerűen (járás-kelés), és ott semmilyen partikuláris csoportnak ne legyen helye, pláne ne olyan esetekben, amikor az ott megrendezésre kerülő esemény (mise, hanukka stb.) céljaira a közösségnek van kijelölt helye (templom, zsinagóga). Jó, de ha ez így van, mit tegyünk az utcaszínházakkkal, a Könyvheti rendezvényekkel (biztos joggal tiltakoznának az analfabéták és a nemolvasók); vagy mondjuk mi legyen a szt. István-napi körmenettel?? Ok, akkor gondoljuk azt, hogy a "közterület" fogalmába az is beletartozik, hogy a köz egyes tagjai vagy kisebb csoportjai a megfelelő engedélyek birtokában (induljunk ki abból, hogy a keresztállítóknak, Hanukát ünneplőknek, a körmentben részvevőknek ez megvan) használhassák bizonyos ideig saját céljaikra a közterületet. Tehát kvázi a Hatalom bölcsességére bízzuk, hogy mérlegelje, mi megengedhető, és mi nem. Ha viszont beleegyezőleg bólintott, akkor ezt nekünk nincs jogunk se egyénként, se csoportként felülbírálni. Legyen szó akár ellenérzéssel kezelt felekezetről, akár barbár fetisizmusnak is felfogható megmozdulásról, és igen, akár olyan művészeti alkotásról (pl. kék műanyag tehénről!!), amely sérti vélt vagy valós érzéseinket. És ha mindezeket jól végigrágtuk, plusz feltettük még az olyan érdekes kérdéseket is, hogy EGY személynek miért kell területfoglalási engedély (koldusok, utcazenészek), akkor lépjünk a következő kérdésre!
(folyt. köv.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése