Szociális hamburgerszavazást!!

Adóalany

Aki csak egy kicsit is konyít a politikához, annak számára tökéletesen világos kell legyen, mi különbözteti meg Magyarország történelmének 2010. április 25-e előtti és utáni szakaszát: míg a históriai sorsfordító nap előtt a gonosz népnyúzó kormány a "pénzbehajtás újabb és újabb módjait" (copyright by Szijjártó Péter) találta ki elvetemültségében és pénzsóvárságában, addig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének égisze alatt az országot felvirágoztató testület a jellegzetes magyar leleményesség szép példáit mutatva önfeláldozóan éjjel-nappal dolgozik azon, hogy új és új adónemekkel bírja rá a magyarság ellenségeit (ejtsd: multik-bankok), hogy azok hozzájáruljanak a nemzet felvirágzásához. Ennek a Gazdasági Szabadságharcnak legújabb hajtása a frissen belengetett hamburgeradó tervezete. 

De szépen is cseng az "egészséges életmód" meg a "nagyobb rizikó, több hozzájárulás" szlogenje! Persze a paripa lábikója azért elég jól láthatóan kicsüng... Először is ott, hogy aki egészségtelenül táplálkozik, az eleve rizikót vállal, méghozzá a létező legnagyobbat: saját egészsége és végső soron élete elvesztésének fokozott rizikóját. (Az pedig külön extra ordas képmutatás, hogy azt sugározzuk: az egészséges életmód, a károsanyag-mentes táplálkozás, a bioélelmiszer stb. nem kerül nagyságrendekkel többe, mint az ártalmas, koleszterindús vagy mű kaja. A kettő egyszerűen nincs egy szinten anyagi oldalról, ily módon nem alternatívái egymásnak.[Csak azt érteném, hogy az erősen egészségkárosító pálinka készítésének szabadjára engedése ugyanakkor miért volt hősies-hazafias tett?!]) És hát sajnos egy esetleges biztosító-analógia sem stimmel: mert hiába igaz, hogy a békefenntartóktól vagy az ejtőernyősöktől magasabb biztosítási kvótát szednek be ugyanazért az életbiztosításért, a helyzet az, hogy ott a mérleg másik serpenyőjében is van valami: az egészségkárosodott személy vagy rosszabb esetben az elhunyt kedvezményezettje ellenszolgáltatáshoz, akár milliós nagyságrendű összeghez jut. Míg itt "csak" azt a szolgáltatást kapja, amit amúgyis mindenki megkap, aki TB-t fizet.

És itt jön a legnagyobb probléma. Mert ha megpróbáljuk indokolni, továbbgondolni a hivatalos álláspontot, nagyon érdekes dolog történik. Nézzük csak, mi is marad, ha a pántlikás, nemzetiszínű mázat leszedegetjük! Ha jól olvasom, valami olyasmi: "aki többet – adott esetben akár indokolatlanul sokat – használja az egészségügy szolgáltatásait, az fizessen ezekért a többletekért, vagy ha súlyosabbá vált az állapota, akkor az ezzel járó extra szolgáltatásért." Szép elv? Szép. Igazságos? Igazságos (még ha nem is igazán adó formájában, hiszen ha fentebb azt feltételeztük, hogy mindenkinek szabad választása eldönteni, mit eszik, akkor nem a termék forgalmazóját, hanem annak fogyasztóját illene a költségekkel sújtani.) Ismerős? Ismerős... méghozzá átkozottul ismerős: ez volt ugyanis az egyik alapelve annak az "egészségügyi reform" néven ismert intézkedéssorozatnak, amelyet a 2008. március 9-i ún. "szociális népszavazás"/"alkotmányos népítélet" elsöpört mint vérlázítót és velejéig igazságtalant.

És most erre hivatkozva jön a hamburgeradó... Ha ketten csinálják ugyanazt, az nem ugyanaz. Pláne, ha a kettőből az egyik a Fidesz. És még plánébb, ha ő csinálja másodiknak.