A "cigánykérdés"-nek nevezett valami (,amelyről egyébként is tervbe vagyon véve egy hosszabb poszt) tengere újabb mocskos hullámtarajjal nyaldosta végig szép hazánk földjét.
Úgy tűnik, itt e Kárpátok ölelte, tejjel-mézzel folyó Kánaánban még a legfelsőbb szinteken sincs meg arra az akarat, hogy a "Politically Correct" gondolkozás, de legalább megszólalás kultúráját megteremtsék. Pedig az ahhoz vezető út, hogy most az USÁ-nak afroamerikai származású elnöke van egyik első, vagy legalábbis nagyon fontos lépése épp valami ilyesmi volt: ha nem vagyunk hajlandók a közbeszéd és a közgondolkodás részének elfogadni a rasszizmust, akkor az sokkal könnyebben el fog halni.
Rasszizmusról beszélek, holott az érintettek nem nagyon voltak hajlandók úgy megnyilvánulni, hogy erről volna szó. (Mellesleg: nagyon kevés az olyan rasszista, aki a leghabzóbb szájú antiszemita vagy cigányellenes kirohanás közepette is ne tiltakozna felháborodottan a rasszizmus vádja ellen...) De van itt néhány olyan kérdés, amelyről a nagy indulatok közepette mindenki elfeledkezni látszik. Holott nagyon egyszerű kérdések, és ha megpróbálunk rájuk válaszolni, talán egyszerűbb lesz a tisztánlátás is.
Tulajdonképpen mindössze két nagyon szorosan összetartozó kérdésről van csak szó, nem többről. Először is: mennyire adekvát dolog egy sajtótájékoztatón megemlékezni az elkövetők származásáról? Nyújt-e ez bármiféle plusz információt, magára a (bűn)cselekményre vonatkozót? (Tehát valami olyasmit, aminek nem az lesz a végkicsengése: "aha, hát persze, már megint a cigányok"...) Jobban megértjük-e magát a cselekedetet, közelebb kerülünk-e felgöngyölítéséhez, megelőzéséhez ez által az információ által? (Most persze itt nem azokra az ötletekre gondolnék, hogy kerüljük a cigányokat, vagy neadjisten tegyünk lépéseket azirányban, hogy eltűnjenek Árpád és Mária országából — mert ezek már a szó szoros értelmében vett nagyon komoly rasszizmus megnyilvánulásai!) Erős a gyanúm, hogy azt kell mondjuk a fenti kérdésekre: nem, ezek nem voltak ily módon adekvát információk.
Viszont ha ez így van, akkor feltehetjük a másik kérdést is. Egy bűncselekménysorozattal kapcsolatosan nagyon sok olyan adatcsoport merül fel, amelyek cáfolhatatlan módon "tény"-ként aposztrofálhatók. Egy sajtótájékoztató esetében nyilvánvalóan nem lehet elvárás, hogy ezek mind felsorolásra kerüljenek. De ha ez így van, akkor miért pont az elkövetők származása az az adat, amelyik ugyan kétségtelen tény, de a sok tény közül éppen kiemelésre kerül??? Miért nem az elkövetők testmagasságáról, vagy - kevésbé abszurdabb, de tán sokkal gyakorlatiasabb módon - a cselekmények helyéről, idejéről vagy egyéb körülményeiről ejtett szót a kapitány??
"Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára." - ahogy a magyar groteszk létállapot legnagyobb krónikása is mondta volt.
Úgy tűnik, itt e Kárpátok ölelte, tejjel-mézzel folyó Kánaánban még a legfelsőbb szinteken sincs meg arra az akarat, hogy a "Politically Correct" gondolkozás, de legalább megszólalás kultúráját megteremtsék. Pedig az ahhoz vezető út, hogy most az USÁ-nak afroamerikai származású elnöke van egyik első, vagy legalábbis nagyon fontos lépése épp valami ilyesmi volt: ha nem vagyunk hajlandók a közbeszéd és a közgondolkodás részének elfogadni a rasszizmust, akkor az sokkal könnyebben el fog halni.
Rasszizmusról beszélek, holott az érintettek nem nagyon voltak hajlandók úgy megnyilvánulni, hogy erről volna szó. (Mellesleg: nagyon kevés az olyan rasszista, aki a leghabzóbb szájú antiszemita vagy cigányellenes kirohanás közepette is ne tiltakozna felháborodottan a rasszizmus vádja ellen...) De van itt néhány olyan kérdés, amelyről a nagy indulatok közepette mindenki elfeledkezni látszik. Holott nagyon egyszerű kérdések, és ha megpróbálunk rájuk válaszolni, talán egyszerűbb lesz a tisztánlátás is.
Tulajdonképpen mindössze két nagyon szorosan összetartozó kérdésről van csak szó, nem többről. Először is: mennyire adekvát dolog egy sajtótájékoztatón megemlékezni az elkövetők származásáról? Nyújt-e ez bármiféle plusz információt, magára a (bűn)cselekményre vonatkozót? (Tehát valami olyasmit, aminek nem az lesz a végkicsengése: "aha, hát persze, már megint a cigányok"...) Jobban megértjük-e magát a cselekedetet, közelebb kerülünk-e felgöngyölítéséhez, megelőzéséhez ez által az információ által? (Most persze itt nem azokra az ötletekre gondolnék, hogy kerüljük a cigányokat, vagy neadjisten tegyünk lépéseket azirányban, hogy eltűnjenek Árpád és Mária országából — mert ezek már a szó szoros értelmében vett nagyon komoly rasszizmus megnyilvánulásai!) Erős a gyanúm, hogy azt kell mondjuk a fenti kérdésekre: nem, ezek nem voltak ily módon adekvát információk.
Viszont ha ez így van, akkor feltehetjük a másik kérdést is. Egy bűncselekménysorozattal kapcsolatosan nagyon sok olyan adatcsoport merül fel, amelyek cáfolhatatlan módon "tény"-ként aposztrofálhatók. Egy sajtótájékoztató esetében nyilvánvalóan nem lehet elvárás, hogy ezek mind felsorolásra kerüljenek. De ha ez így van, akkor miért pont az elkövetők származása az az adat, amelyik ugyan kétségtelen tény, de a sok tény közül éppen kiemelésre kerül??? Miért nem az elkövetők testmagasságáról, vagy - kevésbé abszurdabb, de tán sokkal gyakorlatiasabb módon - a cselekmények helyéről, idejéről vagy egyéb körülményeiről ejtett szót a kapitány??
"Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára." - ahogy a magyar groteszk létállapot legnagyobb krónikása is mondta volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése