Ha nem szeretsz a Tiédtől eltérő nézetekkel szembesülni, vagy nem szereted a meglepetéseket, vagy egyszerűen csak tudni szeretnéd, hol jársz, először olvasd el az "Elvi nyilatkozat" oldalt !!!

2010. augusztus 1., vasárnap

Ha jön a villamos...

Tegyük fel - természetesen nem mint kívánatos eseményt, hanem csak mint eshetőséget, legyen az bármennyire csekély is –, hogy egy szép reggelen Orbán Viktor a Parlament épületéből a napos időt kihasználva gyalog szándékszik megtenni a pár perces sétát a Képviselői Irodaházba. Annyira elmerül azonban az ország megmentésének különféle módozatain való gondolkodásban, hogy elfeledkezik róla, hogy az egyenes utat már nem zárják le kordonok, ezért reflexből nagy vargabetűt tesz, átkelve a villamossíneken. Az éppen arra zakatoló 2-es villamos vezetője viszont éppen azirányú gondolataiban merül el, hogy a Nemzeti Együttműködés keretei közt vajon milyen újabb javaslattal segítse a Nemzeti Ügyek Kormányát, így aztán megtörténik a jóvátehetetlen tragédia: a villamos halálra gázolja a figyelmetlen kormányfőt.
A természetesen bekövetkező nemzeti gyászon túl próbáljuk meg megvizsgálni a tragikus esemény hosszabb távú kihatásait is! És itt most nem arra gondolok, hogy vajon mi történik a megüresedő miniszterelnöki bársonyszékkel, ki fogja betölteni a nagy jelentőségű pozíciót: Magyarországon hatalmi poszt nem maradhat üresen. Mindig lesz aki, úgy érzi, hogy ő a legalkalmasabb az adott hely betöltésére; vagy legalábbis úgy, hogy az egy megfelelő státuszszimbólum lesz az ő számára. (Bár a Gyurcsány lemondása utáni miniszterelnök-keresősdi arra mutat, hogy még ezt a törvényszerűséget is majdnem sikerült megcáfolni.)
Szóval próbáljunk meg felvetni egy olyan szempontot, amely vadiúj kormánypártunknak a választások óta eltelt időben minden jel szerint még nem jutott eszébe: "mi lesz az országgal?" Hogy mi teszi olyannyira indokolttá e kérdést (hiszen pl. a keresztények is elég jól elvoltak a saját, evilági létből eltávozott messiásukkal)? Nos a probléma nem abban rejlik, hogy Orbán Viktor spirituális lényként való létezése pillanatnyilag nem bizonyított (bár az első bekezdésben taglalt események bekövetkezése kétségtelenül jó próbája volna a dolognak), hanem sokkal inkább ott van a gond, hogy ami ránk marad, azzal vajon mit tudhatunk kezdeni...
A fő probléma az, hogy mindaz, ami felé megyünk, — hívjuk akár Nemzeti Együttműködés Rendszerének, akár úri középosztály vezette keresztény-nemzeti kurzusnak — egyetlen egy személy, a nagy Kormányos, Orbán Viktor képére van szabva, még csak egy dinasztikus utódlás körvonalai sem látszanak (Horthy a kormányzó-helyettesi poszttal ennyiben kétségtelenül perspektivikusabban gondolkozó politikus volt).
Mivel is maradnánk hát itt, ha figyelmetlenebb volna szokásosnál a 2-es viszonylat sofőrje? Egy minden ízében egy bizonyos személynek (és csak annak a bizonyos személynek) a zsenialitását hirdető-demonstráló berendezkedéssel, amely ebből adódóan sokkal inkább tekintélyuralmi-diktatórikus, mint demokratikus; és amely rendszer a hatalom megragadása és megtartása érdekében nem habozik felhasználni semmit sem. Olyan szlogeneket és féligazságokat próbál meg átültetni a gyakorlatba, amelyeket vagy maga ötlött ki, vagy régebbiek ugyan, de már megszületésükkor sem volt sok értelmük (ebben mondjuk nem különböznek az elsőnek említett csoporttól), és azóta csak avulnak - egyre rohamosabb tempóban.
Ez az a rendszer, amelyik - Illyés klasszikusával élve - a szívek legmélyére is beleeszi magát, és borzasztó hatásai legborzasztóbbikaként elhiteti, hogy nem is lehet más keretekben élni-gondolkozni, egyszerűen erre van szükség. És ha már szóba került a Kormányzó Úr Őfőméltósága, akkor jegyezzük meg, hogy bár rendszere (többek véleményével szemben) nem volt földi paradicsom, azt azért mégsem lehetett róla elmondani, hogy elsődlegesen (vagyis inkább: kizárólagosan) egyéni ambíciók szolgálatára lett létrehozva. És ha egyszer - villamossal vagy anélkül - de a mostani miniszterelnök kikerül ebből a rendszerből, utána csak egy ilyen rommező marad, az Isten háta mögött, de legalábbis a demokratikus Európától jó messzire. (Persze kérdés, hogy vele jobb lesz-e.)
Így hát reméljük, hogy a Kossuth tér közelgő átalakítása kapcsán nemcsak a mélygarázs kiépítése, hanem a kettes villamos a tér alatti alagútban való átvezetése is napirendre kerül. Jobb az óvatosság.

Nincsenek megjegyzések:

Címkék

'56 (1) 30 év (1) 300millió (1) 4. kiegészítés (1) 50 (1) Áder János (1) Afrika (9) aláírás (1) Alekosz (1) Alien (1) alkotmány (1) állástalanság (1) angyal (1) Antigoné (1) anya (1) apa (1) Apponyi Albert (1) aranymúzeum (1) átalakítás (1) átnevezés (1) autó (1) Bayer Zsolt (3) Békemenet (1) Betyársereg (1) bevándorlás (3) bevándorlók (1) BOM (1) bőgatya (1) Brékin' (27) Bruce Lee (1) Budapest (1) bulvár (1) buzik (1) Cegléd (1) Charlize Theron (1) cigányok (1) Clemenceau (1) családon belüli erőszak (1) csapatmunka (1) cselekvés (1) csempészet (1) Daflics ezredes (1) demagógia (2) demonstráció (1) diplomások (1) Dzsudzsák (1) EB (4) elhatárolódás (1) ellenforradalmár (1) ellenségek (1) ellentüntetők (1) elvi alapok (1) emlékek (1) emlékmű (1) érettségi találkozó (1) eső (1) Európa-bajnokság (1) fanatizmus (1) félévszázad (1) felvonulás (2) Ferenc József (1) festmény (1) fidesz (5) Foci (23) fóka (1) forradalom (1) földrajzi név (1) Fradi (4) Frizbi (1) fülke (1) fütyülős barack (1) Gábriel (1) Gárda (1) gazdasági csoda (1) gyarmat (1) Gyurcsány (1) gyűlölet (2) háború (1) hadikiképzés (1) hadkötelezettség (1) Hajdú Péter (1) hamvak (1) hatalmi elit (1) hatalom (1) Heart of Midlothian (1) helikopter (1) helyesírás (1) Hitelesség és... (3) idegromboló képrejtvény (3) IMF (1) izoláció (1) Japán (1) jelképek (1) jelszavak (1) jobb kéz (1) Jobbik (1) káderek (1) Kampány2010 (9) karácsony (1) Karinthy (1) Károlyi Mihály (1) karrier (1) katasztrófa (1) Keleti szél (2) Kerényi Imre (1) kereszt (1) Keresztek és... (6) kereszténység (1) kétharmad (1) kettőskereszt (1) Kína (1) kisdoktor (1) komcsik (1) komcsizás (1) kontraszelekció (1) kordon (1) korrupció (1) körmenet (1) Kövér László (1) Közélet (183) köztársasági elnök (2) Kultúra (31) kulturális integritás (1) Kun Béla (1) Landeszmann (1) Lapszemle (35) lemondás (2) Levlapok a Szíriuszra (45) Liszt Ferenc (1) luca széke (1) Lucfenyő (1) magánélet (2) Magyar Hírlap (1) Magyar Vizsla (1) magyarok (1) Mahacskala (1) Matolcsy (2) Matrica (10) megélhetés (1) megszállás (1) meleg méltóság (1) melegjogok (1) menekült (1) merengés (1) Merkel (1) Mesés (6) migráns (1) Mikola István (1) mítosz (1) MNB (1) mocskos buzik (1) MOL (1) multikulturalizmus (1) munka (1) műelemzés (1) nagy ugrás (1) Nagymagyar (16) narancs (1) Németország (1) népfelség (1) népszavazás (1) Nyírő József (1) Oktogon (1) Olimpia (10) Orbán Viktor (7) oroszok (1) ostobaság (1) őrült (1) Pál utcai fiúk (1) Peking (8) plágium (1) plakát (1) plakátkampány (1) politika (2) politikusok (1) poltikai kultúra (1) Pride (2) problémakezelés (1) program (1) rabbi (1) rasszizmus (1) rendőrség (1) repülőtér (1) retek (1) rettegés foka (1) romkocsmák (1) rovásírás (1) sas (1) Schmitt Pál (4) sérthetetlenség (1) Seuso-kincs (1) Shirley MacLaine (1) sör (1) sötétben bujkáló (1) Sport (37) Stefka István (1) szabadkőművesek (1) szabadság tér (1) szabadságharc (1) szakadék (1) szakértelem (1) szegfű (1) Széles Gábor (1) szemléletmód (1) szerviz (1) szimbolikus politizálás (1) szlogen (1) szómágia (1) szóvicc (1) Szőcs Géza (1) szuverenitás (1) szüksége van (1) születésnap (2) táblák (1) Tarlós István (1) te (1) teszt (1) Tisza István (1) tolerancia (1) Trianon (3) unortodox (2) unortodoxia (1) ünnep (1) választás (1) Való Világ (1) válogatott (2) válságkezelés (1) VB'10 (5) vezér (1) Visszalövés (20) Wulff (1) Zelnik (1)