 |
| a wssz.hu képe |
Aligha van még egy olyan fogalom a második Orbán-kormány retorikájában, amelyik annyira kiemelt és közben sokoldalú értelmezésű szerepet kapott, mint a "Rend". Kezdve onnan, hogy "
két héten belül rend lesz", egész odáig, hogy "
felszaporodott a bűn". Ez utóbbi megnyilvánulásból (bár közvetetten az előbbiből is) már az is látszik, hogy a Rend a bűn, a törvénytelenség ellentétpárjaként jelenik meg ebben az értelmezésben, nem pedig egyfajta rendezettségként, világosan meghatározott struktúraként. Akárhány olyan eseményt vizsgálunk meg, amelyik a Fidesz-kormány hivatalba lépése óta történt és nagyobb közérdeklődést váltott ki, a hatalom reakcióját minden esetben ugyanúgy írhatjuk le: annak kommunikálása, hogy nagyobb szigorra/RENDre van szükség, és azt az esemény kapcsán létrehozandó eseti/vizsgáló/rendkívüli bizottság majd ki is dolgozza, hogy miképpen. Ez a séma, akár a vörösiszap-katasztrófára, akár a West Balkán-tragédiára, akár a hajléktalanok "eltüntetésére" gondolunk. Ezt a szinte feltételes reflexként működő reakciót nem nehéz visszavezetni egyfajta frusztrációra: "Mi vagyunk hatalmon, és a dolgok
ennek ellenére nem alakulnak a lehető legjobban, 100%-osan úgy, ahogy mi szeretnénk???!? Majd mi megmutatjuk, ki a legény a gáton, kinek van 2/3-a, és csinálunk olyan REND-et, hogy mindenki arról koldul!!" És az, hogy nem sikerül belátni, hogy egy ilyenfajta "rendteremtés" éppenséggel hogy nem erőt és nem bármiféle koncepciót sugároz, hanem éppen a kapkodás jele, és maximum a
stukkert átmenetileg birtokló prosztó habitusát idézi csak fel, még mindig csak a kisebbik baj. Kormányunk nem a "rendetlenség" kiváltó okait akarja megszüntetni, az ahhoz vezető folyamatokat megváltoztatni, hanem a meglévő helyzetet akarja szigorú keretek közé zárni. Más szóval a működés rendje helyett a temető rendjét óhajtja. Illetve óhajtaná.
A dolog azonban még siralmasabban áll. A helyzet az, hogy minden jel szerint nem is annyira ez a merev, mindenhova korlátokat állító rend, hanem sokkal inkább a
rend látszata az, ami igazán cél a hatalom gyakorlói számára. Az "igazi" rendnek — lett légyen az bármiféle is — ugyanis van egy nagyon kellemetlen vonása. Nevezetesen az, hogy univerzális, mindenkire egyformán vonatkozik. Ugyanúgy vonatkozik a városát megmagyarázhatatlan kiadásokkal adósságokba hajszoló
(ex)polgármesterre, mint a dupla költségtérítést hónapokig
"tévedésből" felvevő képviselőkre, akik maximális büntetésként a frakció etikai bizottsága elé való állítást kapták. Amely frakció vezetője
radarblokkolót használ felső kategóriás bérautójában. Így aztán a Rend megmarad azon keretek között, hogy nagyon gyakran el kell mondani: itt bizony rend van (mert most éppen mi lophatunk), és ezt nagy határozottsággal demonstrálni is muszáj.
Mert miért pont a rend lenne a kivétel az alól az aranyszabály alól, hogy ha valamit nagyon sokszor hangoztatunk, akkor az valósággá is válik, ha máshol nem is, a Zemberek tudatában?? A "Rend" pedig így teszi élhetetlenné sokak, nagyon sokak mindennapi életét, és válik épp a káosz eszközévé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése