Ha nem szeretsz a Tiédtől eltérő nézetekkel szembesülni, vagy nem szereted a meglepetéseket, vagy egyszerűen csak tudni szeretnéd, hol jársz, először olvasd el az "Elvi nyilatkozat" oldalt !!!

2011. február 11., péntek

Mesés történetek - 5.: Ismeretlen Szókratész-töredék

Ezekben a napokban, amikor az események soha nem látott sűrűségben torlódnak egymásra, olyan történések is elkerülhetik a közérdeklődés fókuszát, amelyek hosszabb távon vagy más konstellációból szemlélve igazi szenzációnak bizonyulhatnak. Hogy konkrét példát is mondjunk: az itthon viharzó filozófus-maffia botránya és az egyiptomi tömegtüntetések hírei között szinte teljesen észrevétlen maradt az a tudományos szenzáció, amelynek a sors fura fintoraként egyébként mindkét fókuszban lévő eseménysorral van kapcsolódási pontja. Az alexandriai könyvtárat ért barbár dúlások következményeként ugyanis - az újólagos leltározás és állományfelmérés során - előkerült egy eddig nem ismert ókori kéziratos tekercs. Erről a szakértők már első pillantásra megállapították, hogy ógörögül íródott, a tüzetesebb vizsgálat pedig azt is kimutatta, hogy az ókor egyik legnagyobb filozófusának, Szókratésznak egy eddig ismeretlen dialógus-töredékéről van szó. Ahogy a többi ilyent, úgy – stílusából  is ítélve – valószínűleg ezt is Platón vetette papírra. Ezt erősíti az is, hogy a többi Platón-íráshoz hasonlóan ez is párbeszédes formában íródott, és Szókratész a tőle megszokott kérdezve tanítós módszer szerint vezeti a beszélgetést. Partnere a kor Athénjának egy közismert alakja, Szüiartosz. Ez az ifjú a rétoriskolák lelkes növendéke volt, de minden erőfeszítése dacára hamar köznevetség tárgyává vált, ugyanis bármilyen témát kapott, mindig ugyanazt a szónoklatot adta elő. Az alábbiakban Szókratész vele folytatott párbeszédének nyersfordítását közöljük.
___________________
Szókratész: Óvjanak az istenek, Szüiartosz! Avass be, milyen újabb feladatra készülsz, hiszen látom, régi és újabb rétorok jeles munkái tornyosulnak előtted.
Szüiartosz: Csodás feladat vár rám, ó, Szókratész! A médiatörvényt kell védelmeznem mindazokkal szemben, akik nem hajlandók elismerni annak kiválóságát.
SZÓ: Jól tudod, Szüiartosz, hogy azt tartom magamról, semmit nem tudok a világról. Beleegyezel-e hát, hogy a magam módján tanuljak tőled, azaz kérdéseket tegyek fel neked mindarról, amit nem értek?
SZÜ: Természetesen, ó, Szókratész, a magam részéről a világon a legjobban azt szeretem, ha kérdeznek tőlem... ó, nagy Zeusz, bárcsak valaha ebből élhetnék majd!!
SZÓ: Nos akkor, Szüiartosz, lássuk csak! Úgy tűnik nékem, hogy minden tudás alapja az, ha tudjuk, miről beszélünk...
SZÜ: Feltétlenül, Szókatész, én szívesen el is mondom neked, hogy mire kell gondolnod.
SZÓ: Inkább kérdeznék, Szüiartosz... Nos, az Akadémosz ligetben őgyelegve, ahogy a grammatikusokat hallgattam, olyasmiket véltem hallani, hogy az ilyen szavakat, mint "médiatörvény" összetett szónak szokás nevezni. Bizonyára egyetértesz velem Szüiartosz, hogy az ilyen bonyolult dolgok jelentését úgy érthetjük meg a lehető legalaposabban, ha tüzetesen, részenként vizsgáljuk meg azokat. Ezért hát először arra kérnélek, világítsd meg számomra a "média" jelentését!
SZÜ: Könnyűt kérsz, Szókratész, ezt minden athéni polgár tudja, sőt még a fiatalok is, akik a Balkán nyugati részére járnak szórakozni éjszakánként. Média mindaz, ami híreket közöl a polgárok széles tömegeivel.
SZÓ: Jól gondolom-e hát Szüiartosz, hogy bármiféle Athénbe érkező hír eme törvény hatálya alá tartozna, jöjjön az akár kengyelfutók révén, hivatalos levélben vagy Hermész sugallatként?
SZÜ: Bizony jól, Szókratész, magam sem mondhattam volna különbül.
SZÓ: Lássuk tehát tovább! El tudnád-e nekem magyarázni, Szüiartosz, mit kell az alatt a szó alatt értenem, hogy "törvény"?
SZÜ: Gúnyolódsz velem, Szókratész? Ennyire egyértelmű és közismert dolgokról sem volna fogalmad?
SZÓ: Én azt állítom, hogy nincsen. Világítsd meg hát számomra ennek a fogalomnak a tartalmát!
SZÜ: Nos, törvénynek nevezzük azokat az előírásokat, amelyek a polgárok életét szabályozzák annak érdekében, hogy minél jobban érvényesüljön a köz érdeke.
SZÓ: Érdekes gondolat... és meg tudnád mondani Szüiartosz, mi indokolja a törvények létét, miért van rájuk szükség?
SZÜ: Nos Szókratész, erre is könnyű a válasz, még ha még oly szomorú is: az embert az istenek gyarlónak alkották. Mindig csak saját érdekét figyelné mindenki, és így a köz érdekét semmibe véve cselekedne minduntalan. A törvények azonban kordában tartják az ember gyengeségből eredő bűnös hajlamait.
SZÓ: Ez valóban kiváló dolog, Szüiartosz. Azt mondd meg nekem még, hogy vajon a törvény mindenkire egyformán vonatkozik? Nem lehetséges-e, hogy az erős kivonja magát a törvény alól, és önkényével sújtja a gyengéket?
"Ott fönt ilyen médiatörvényt hoztak? Hol az a méregpohár?!"
SZÜ: Látszik, hogy nem értesz a politika magasabb szempontjaihoz, Szókratész! A jó törvény éppen hogy megvédi a gyengét, kiteljesíti annak jogait, és korlátozza az erőset, akinek túl sok hatalom lenne a kezében.
SZÓ: Lássuk, fordítva megállja-e ez a helyét! Mondhatjuk-e tehát azt, hogy az a jó törvény, amelyik korlátozza az önkényt, és védi a kiszolgáltatottat?
SZÜ: Természetesen, Szókratész, látom, kezded érteni már...
SZÓ: Azért engedd meg nekem fiatal barátom hogy tovább kérdezzek! Szeretnék segedelmeddel ebben a tárgyban a lehetséges minél tökéletesebb tudáshoz eljutni. Lássuk tehát tovább... Azt állítottad, hogy az általad "médiatörvény"-nek nevezett szöveg védelemre, a te védelmedre szorul.
SZÜ: Sajnos igen, ez az igazság.
SZÓ: Akkor sajnos valamit biztos nem jól értettem. Hiszen mindabból, amit az imént okulásomra elmondtál, világosan következik, hogy a jó törvény nem szorulhat védelemre, hiszen mindenki jogát védi. Vagy a zsarnokoskodni kész erősekkel szemben kellene megvédened ezt a jogi konstrukciót? Esetleg  - ne adják az istenek! - mindez azt jelentené, hogy amit védeni készülsz, a médiatörvény nem jó törvény?
SZÜ: Dehogyisnem jó! Sőt, minden törvények legjobbika!! Éppen hogy megvédi a gyengéket... hiszen mint saját szemeddel is láthatod írva vagyon, hogy semmilyen személyt, kisebbséget és többséget nem szabad  megsérteni.
SZÓ: Én csak egy szegény, tudatlan filozófus vagyok, Szüiartosz, így hát sok mindent nem értek, ahogy azt szoktam is mesélni. Magyarázd meg hát nekem, hogy lehetséges az, hogy egy hír, amelyik a valóságról szól, bárkit sérteni legyen képes! És ha ez így is volna, ha a hír képes lenne bántást okozni, akkor magyarázd meg nekem a következőt:  hogy lehet egyszerre megfelelni a személyek, a kisebb csoportok és a többség érdekeinek?
SZÜ: Nem teljesen értem a kérdésedet, ó Szókratész.
SZÓ: Biztos én kérdeztem rosszul. Lássuk akkor a te esetedet! Te Szüiartosz vagy, és megvannak a magad céljai és érdekei. Igen ám, de közben a rétoriskola növendéke is vagy. És persze jeles tagja vagy a Phüdész-nek, a narancskereskedők céhének is. Athéniként szemben állsz a lakedaimóniakkal, de tudod, hogy mind hellének vagyunk. És tudod, hogy minden ember Zeusz atya gyermeke. Így gondolod-e te is?
SZÜ: Okvetlenül, Szókratész.
SZÓ: Nos hát, mondd meg nékem hitedre Szüiartosz: ha egy athéni polgár valami olyat mond, amely sérti a narancsos céh érdekeit, vajon a többség érdekét sérti-e?
SZÜ: Természetesen igen.
SZÓ: Akkor most kettőt is kérdeznék. A te "médiatörvényed" szerint vajon ennek az athéninak nem járna-e védelem mint valamely kisebbség képviselőjének? És másrészről: vajon nem lehetséges-e, hogy ez az athéni polgár ugyan a Phüdész érdekei ellen beszél, de ugyanakkor a többség, minden hellén érdekét képviseli??
SZÜ: Ööö...igen, de...
SZÓ: Nos, Szüiartosz, mi a válaszod? Hogy lehet ezeket a kérdéseket megválaszolni, hogy oldhatók fel ezek a dilemmák?
SZÜ: Látod, Szókratész, nem hiába mondtam neked, hogy ez a törvény egy remekmű!!! Az ilyen esetekre is gondolt, aki kiötlötte. A Média Hatóság pont arra való, hogy ilyen estekben döntsön.
SZÓ: Ó, ez valóban nagyszerű! És mondd csak, Szüiartosz, az Athénban elfogadott sorsolásos módszerek közül vajon melyikkel választják ki eme remek testület tagjait?
SZÜ: Annál sokkal felelősségteljesebb és bonyolultabb feladat ez, hogy akár a sors szeszélyére, akár holmi marakodó polgárok hadára bízzuk benne a döntést. A Phüdész átvállalta ennek a hatalmas kihívásnak a terhét.
SZÓ: Értelek, Szüíartosz. És mondd csak, a csodás médiatörvényed hogyan szabályozza eme hatóságot, hogy ne éljenek vissza hatalmukkal?
SZÜ: De Szókratész, miért kéne őket szabályozni? Hiszen ezek mind kiváló emberek, hozzáértésük legendás.
SZÓ: Ifjú barátom, vajon nem te magad mondtad-é beszélgetésünk elején, hogy a törvények feladata az, hogy szabályozzák és kordában tartsák a minden emberre jellemző gyarlóságokat? És hogy enélkül nem törvény a törvény, vagy csak annak halovány utánzata csupán?
SZÜ: De...de...de... ööö.... izé.....
___________________________
A kézirat itt megszakad. Bár a kutatások még csak az első lépéseknél tartanak, a szakértők egyetérteni látszanak abban, hogy ez a beszélgetés valószínűleg egyike Szókratész utolsó dialógusainak. Több filozófiatörténész még arra is hajlik, hogy azt állítsa: a fentebbi beszélgetés közvetlen kiváltó oka volt annak a pernek, melynek ítéletében Szókratészt istentelenség vádjával a méregpohár kiivására kötelezték.
 

2 megjegyzés:

beus írta...

szándékos-é a szerepek felcserélése? Általában Szókratész szokott válaszolni a tanítványok kérdéseire.

szürke_tapir írta...

én máshogy tudom/emlékszem...
lásd pl. ezt: http://zsolo.tripod.com/platon1.htm
Szókratész alapvetésével, ti. hogy "semmit nem tudok" nem is férne össze, hogy kérdésekre válaszoljon

Címkék

'56 (1) 30 év (1) 300millió (1) 4. kiegészítés (1) 50 (1) Áder János (1) Afrika (9) agrárproblémák (1) aláírás (1) Alekosz (1) Alien (1) alkotmány (1) állástalanság (1) angyal (1) Antigoné (1) anya (1) apa (1) Apponyi Albert (1) aranymúzeum (1) átalakítás (1) átnevezés (1) autó (1) Bayer Zsolt (3) Békemenet (1) Betűrejtvény (1) Betyársereg (1) bevándorlás (3) bevándorlók (1) BOM (1) bőgatya (1) Brékin' (28) Bruce Lee (1) budai vár (1) Budapest (1) bulvár (1) buzik (1) Cegléd (1) Charlize Theron (1) cigányok (1) Clemenceau (1) családon belüli erőszak (1) csapatmunka (1) cselekvés (1) csempészet (1) Daflics ezredes (1) demagógia (3) demonstráció (1) diktatúra (2) diplomások (1) Dzsudzsák (1) EB (4) életvitelszerű közterület-használat (1) elhatárolódás (1) ellenforradalmár (1) ellenségek (1) ellentüntetők (1) elvi alapok (1) emlékek (1) emlékmű (1) érettségi találkozó (1) eső (1) Európa-bajnokság (1) fanatizmus (1) félévszázad (1) felvonulás (2) feminizmus (1) Ferenc József (1) festmény (1) fidesz (5) Foci (23) fóka (1) forradalom (1) főhatalom (1) földrajzi név (1) Fradi (4) Frizbi (1) fülke (1) fütyülős barack (1) Gábriel (1) Gárda (1) gazdasági csoda (1) gyarmat (1) Gyurcsány (1) gyűlölet (2) háború (1) hadikiképzés (1) hadkötelezettség (1) Hajdú Péter (1) hajléktalanok (1) hamvak (1) hatalmi elit (1) hatalom (1) Heart of Midlothian (1) helikopter (1) helyesírás (1) Hitelesség és... (3) idegromboló képrejtvény (3) IéEB (1) IMF (1) izoláció (1) Japán (2) jelképek (1) jelszavak (1) jobb kéz (1) Jobbik (1) jogalkalmazás (1) jogegyenlőség (1) káderek (1) Kampány2010 (9) karácsony (1) Karinthy (1) karmelita kolostor (1) Károlyi Mihály (1) karrier (1) katasztrófa (1) Keleti szél (2) Kerényi Imre (1) kereszt (1) Keresztek és... (6) kereszténység (1) kétharmad (1) kettőskereszt (1) Kína (1) kisdoktor (1) komcsik (1) komcsizás (1) kontraszelekció (1) kordon (1) korrupció (1) körmenet (1) Kövér László (1) Közélet (183) köztársasági elnök (2) Kultúra (31) kulturális integritás (1) Kun Béla (1) Landeszmann (1) Lapszemle (35) lemondás (2) Levlapok a Szíriuszra (45) Liszt Ferenc (1) luca széke (1) Lucfenyő (1) magánélet (2) magántulajdon (1) magistravitae (1) magyar áru (1) Magyar Hírlap (1) magyar nyelv (1) Magyar Vizsla (1) magyarok (2) Mahacskala (1) Matolcsy (2) Matrica (10) megélhetés (1) megszállás (1) meleg méltóság (1) melegjogok (1) menekült (1) merengés (1) Merkel (1) Mesés (6) migráns (1) Mikola István (1) miniszterelnök (2) mítosz (1) MNB (1) mocskos buzik (1) MOL (1) multikulturalizmus (1) munka (1) műelemzés (1) nagy ugrás (1) Nagymagyar (16) narancs (1) nemek (1) Németország (1) népfelség (1) népszavazás (1) Nyírő József (1) Oktogon (1) Olimpia (10) Orbán Viktor (8) oroszok (1) ostobaság (1) őrült (1) Pál utcai fiúk (1) papírzászló (1) parancsrendszer (1) Peking (8) plágium (1) plakát (1) plakátkampány (1) polihisztor (1) politika (2) politikusok (1) poltikai kultúra (1) Pride (2) problémakezelés (1) program (1) rabbi (1) rasszizmus (1) rendőrség (1) repülőtér (1) retek (1) rettegés foka (1) rezidencia (1) romkocsmák (1) rovásírás (1) sas (1) Schmitt Pál (4) sertéshús (1) sérthetetlenség (1) Seuso-kincs (1) Shirley MacLaine (1) siker (1) sör (1) sötétben bujkáló (1) Sport (37) Stefka István (1) szabadkőművesek (1) szabadság tér (1) szabadságharc (1) szakadék (1) szakértelem (1) szegfű (1) Széles Gábor (1) szemléletmód (1) szerviz (1) szimbolikus politizálás (1) szlogen (1) szómágia (1) szóvicc (1) Szőcs Géza (1) szuverenitás (1) szüksége van (1) születésnap (2) táblák (1) Tarlós István (1) te (1) teszt (1) Tisza István (1) tolerancia (1) történelem (1) Trianon (3) tudomány (1) unortodox (2) unortodoxia (1) utolsóemberig (1) ünnep (1) választás (1) Való Világ (1) válogatott (2) válságkezelés (1) VB'10 (5) Védegylet (1) vezér (1) Visszalövés (20) Wulff (1) Zelnik (1)