Ha nem szeretsz a Tiédtől eltérő nézetekkel szembesülni, vagy nem szereted a meglepetéseket, vagy egyszerűen csak tudni szeretnéd, hol jársz, először olvasd el az "Elvi nyilatkozat" oldalt !!!

2010. október 13., szerda

"...új világot építünk mi éhgyomorra is..."

(jegyzetek a[z új] hatalomról 2.)

Az, hogy az Ország kéz a kézben, előre vetett boldog tekintettel, vidám szívvel és a jövőben való acélos hittel halad a Nemzeti Együttműködés Rendszere felé (alternatív verzió: már ott is van, és most épp az Új Világrend megvalósításán munkálkodik) aligha lehet kétséges bárki számára is, aki csak egy kicsit is magyar érzelmű. Addig is azonban, amíg odaérünk/alaposabban körülnézünk ott, nem árt, ha átgondoljuk, milyen is lesz az a fényes jövő, ahova igyekszünk.
Ha ehhez magunk mögé, az eddig megtett útra tekintünk, akkor nagyon hamar észre kell vennünk, hogy a problémák elsősorban abban gyökereztek, hogy a mániákus precízséggel rendszeresen megtartott választások nyomán mindig újabb pártok kerültek a hatalomba, amelyek aztán saját elképzelésüket (bizonyos időszakokat természetesen kivéve) illegitim módon ráerőszakolták a sokat szenvedett magyar társadalomra. Így aztán mindenki a maga képére igyekezvén formálni az országot (pl. hol egy gödör helyére, hol a Duna-partra álmodván a Nemzeti Színházat), majd' mindent időről időre elölről kellett kezdenie Árpád népének. Erre természetesen nem az a jó megoldás, amit egyes demagógok szoktak javasolni; nevezetesen, hogy meg kell találni az ún. "nemzeti érdekek"-et, amelyek mentesek a pártkötődésektől, sőt!! úgymond: azok fölött állnak. A sokkal evidensebb megoldás az, hogy ki kell iktatni a fentebb részletezett váltakozások okozta "sokkokat", visszaeséseket. Így garantálható, hogy nemzetünk-országunk fejlődése folyamatos legyen: nem csak az ideológiák, hanem a személyek cseréje sem jelent többé visszaesést, megtorpanást — kormányzásunk és így fejlődésünk töretlen lesz.
Nos, valahogy így garantálja a diktatúra a folyamatos demokratikus fejlődést.

***
HR, az oktatásért felelős (?) államtitkár úgy tűnik, nagyon ambicionálja, hogy ne teljék el olyan hét, amikor olyant mond, vagy tesz, amely nemcsak önmagában bőszítő, hanem ráadásul még ellent is mond mindannak, amit még gyakorló tanárként, vagy egyszerűen csak ellenzékiként nyilatkozott és képviselt. Az már kiderült, hogy a pedagógusok mégsem alulfizetettek, de ha mégis, akkor sem lesz ebben változás. Most (van annak már tán két hete is) arra is fény derült, hogy a "nemzet napszámosai" mégsem túlterheltek. Az illetékes vezető mélyen elítélte azt a tévtant, hogy a pedagógusok olyannyira túlterheltek volnának, hogy még a 10 évente őket megillető egy évnyi ún. "alkotói szabadság" sem volna túlzás számukra. (Pedig korábban mindenféle felelőtlen elemek nem voltak restek ilyen tévtanokat sem hangoztatni.) Természetesen az államtitkár asszony sietett helyre tenni ezt a téves megközelítést. Érvelése szerint a "16ezer(?– lehet, hogy rosszul emlékszem, de mint majd látni fogjuk, nem maga a szám a lényeg, szóval, akár lehetne "X" is) magyar tanár nem tud évente ennyi érdemi munkát végezni, így az alkotói szabadság-nak egyáltalán nincs is értelme. Tekintsünk most el attól, hogy ha valakinek, akkor épp a területért felelős illetékesnek telik csak egy tollvonásába, hogy azt a bizonyos szabadságot más, megfelelőbb névvel illesse! Sokkal érdekesebb maga a fenti "gondolatmenet"... Mert ugye, ha X tanár 10 évente mehet egy évnyi szabadságra, akkor az évente nem X "nemérdemi" munkát végző
pedagógus, hanem X/10, hiszen az X eloszlik 10 évre. (Ha pedig csak fél évvel számolunk [lásd a linket], akkor máris X/20 az évente érdemtelenül alkotók száma.) Szóval néha nem árt vigyázni, ha már hamis dolog mellett érvelünk, legalább az érveink helytállóak legyenek!

***
Hatalmas purparlét okoz a Nemzeti Együttműködés Kormányának szinte minden egyes lépése. Pedig kétségtelen, hogy ezek a lépések a Nemzet vitális érdekeit szolgálják — hiszen maga a Miniszterelnök Úr mondta. Ezzel tehát nem is volna gond, más az, ami engem kissé nyugtalanít. Nevezetesen ezen intézkedések genezise. Hiszen ezek az intézkedések olyannyira magától értetődőek, olyannyira a helyzetre adott természetszerű válaszok, hogy csak azon lehet csodálkozni, hogy más, korábbi adminisztrációknak miért nem jutott eszébe, vagy ha esetleg eszükbe is jutottak, miért halogatták azok bevezetését. És itt akadunk meg a gondolatmenetben: mert az ugyebár kétségtelen, hogy a Fidesz a demokrácia élcsapata, mi több zászlóvivője (a Miniszterelnök Úr mondta). De egy demokrácia és a Nemzet érdekei iránt egyaránt ennyire elkötelezett párt hogyhogy nem próbálta már korábban, minél előbb bevezetni ezeket a nagy jelentőségű és fontosságú lépéseket?? Akárhogy próbálom erőltetni az agyamat, sehogy sem jut eszembe, hogy mikor próbálta a Fidesz beterjeszteni mondjuk a minisztériumok egyesítéséről és ezáltal számuk csökkentéséről szóló, vagy esetleg a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat kifüggesztéséről szóló törvényt április 11-e előtt? Az nem létezhet, hogy ezeket a Nemzet felemelkedését szolgáló lépéseket a Fidesz titokban tartotta, elszabotálta volna; hiszen ezáltal késleltette volna a felemelkedést!!!
Akkor... csak az elképzelhető, hogy ezek az intézkedések a választások előtt még nem is léteztek, már csak a voksolás után születtek meg. De akkor, miért, minek a megvalósításához kellett a hatalom? Vagy... lehet, hogy csak a hatalom kellett?? Nem, ez nem lehet!! hiszen ez abszolút elképzelhetetlen egy (olyan) önérdekektől mentes, és demokratikus pártról (, mint a Fidesz).

***

Szintén lassan feledésbe merülő hír: valaki olyan mobiltelefont dobott az önkormányzati választások egyik urnájába, amelyik Gyurcsány Ferenc elhíresült őszödi beszédéből ismételgetett egy részletet. A rendőrség jelen pillanatban a Tomcat néven méltán hírhedtté vált figurát gyanúsítja ezzel, bár ő vehemensen tiltakozik ez ellen. Igazából azonban ez mellékszál, sokkal érdekesebb az, hogy bárki is lett légyen az, aki ezt a pompás csínyt kieszelte, nyilván attól a szándéktól vezettetve tette, hogy ezzel még egy utolsót üssön az MSzP-n. De vajon nincs-e valami frissebb aktuálpolitikai üzenete is annak, amikor az elsöprő Fidesz-sikert hozó választások napján egy hang arról beszél az urnából, ahova majd a szavazatok kerültek, hogy az elmúlt időszakban nem csináltunk semmit, csak a kormányzás látszatát próbáltuk kelteni még a választási kampányban is; és ezzel bizony hazudtunk a választóknak?

Nincsenek megjegyzések:

Címkék

'56 (1) 30 év (1) 300millió (1) 4. kiegészítés (1) 50 (1) Áder János (1) Afrika (9) aláírás (1) Alekosz (1) Alien (1) alkotmány (1) állástalanság (1) angyal (1) Antigoné (1) anya (1) apa (1) Apponyi Albert (1) aranymúzeum (1) átalakítás (1) átnevezés (1) autó (1) Bayer Zsolt (3) Békemenet (1) Betyársereg (1) bevándorlás (3) bevándorlók (1) BOM (1) bőgatya (1) Brékin' (27) Bruce Lee (1) Budapest (1) bulvár (1) buzik (1) Cegléd (1) Charlize Theron (1) cigányok (1) Clemenceau (1) családon belüli erőszak (1) csapatmunka (1) cselekvés (1) csempészet (1) Daflics ezredes (1) demagógia (2) demonstráció (1) diplomások (1) Dzsudzsák (1) EB (4) elhatárolódás (1) ellenforradalmár (1) ellenségek (1) ellentüntetők (1) elvi alapok (1) emlékek (1) emlékmű (1) érettségi találkozó (1) eső (1) Európa-bajnokság (1) fanatizmus (1) félévszázad (1) felvonulás (2) Ferenc József (1) festmény (1) fidesz (5) Foci (23) fóka (1) forradalom (1) földrajzi név (1) Fradi (4) Frizbi (1) fülke (1) fütyülős barack (1) Gábriel (1) Gárda (1) gazdasági csoda (1) gyarmat (1) Gyurcsány (1) gyűlölet (2) háború (1) hadikiképzés (1) hadkötelezettség (1) Hajdú Péter (1) hamvak (1) hatalmi elit (1) hatalom (1) Heart of Midlothian (1) helikopter (1) helyesírás (1) Hitelesség és... (3) idegromboló képrejtvény (3) IMF (1) izoláció (1) Japán (1) jelképek (1) jelszavak (1) jobb kéz (1) Jobbik (1) káderek (1) Kampány2010 (9) karácsony (1) Karinthy (1) Károlyi Mihály (1) karrier (1) katasztrófa (1) Keleti szél (2) Kerényi Imre (1) kereszt (1) Keresztek és... (6) kereszténység (1) kétharmad (1) kettőskereszt (1) Kína (1) kisdoktor (1) komcsik (1) komcsizás (1) kontraszelekció (1) kordon (1) korrupció (1) körmenet (1) Kövér László (1) Közélet (183) köztársasági elnök (2) Kultúra (31) kulturális integritás (1) Kun Béla (1) Landeszmann (1) Lapszemle (35) lemondás (2) Levlapok a Szíriuszra (45) Liszt Ferenc (1) luca széke (1) Lucfenyő (1) magánélet (2) Magyar Hírlap (1) Magyar Vizsla (1) magyarok (1) Mahacskala (1) Matolcsy (2) Matrica (10) megélhetés (1) megszállás (1) meleg méltóság (1) melegjogok (1) menekült (1) merengés (1) Merkel (1) Mesés (6) migráns (1) Mikola István (1) mítosz (1) MNB (1) mocskos buzik (1) MOL (1) multikulturalizmus (1) munka (1) műelemzés (1) nagy ugrás (1) Nagymagyar (16) narancs (1) Németország (1) népfelség (1) népszavazás (1) Nyírő József (1) Oktogon (1) Olimpia (10) Orbán Viktor (7) oroszok (1) ostobaság (1) őrült (1) Pál utcai fiúk (1) Peking (8) plágium (1) plakát (1) plakátkampány (1) politika (2) politikusok (1) poltikai kultúra (1) Pride (2) problémakezelés (1) program (1) rabbi (1) rasszizmus (1) rendőrség (1) repülőtér (1) retek (1) rettegés foka (1) romkocsmák (1) rovásírás (1) sas (1) Schmitt Pál (4) sérthetetlenség (1) Seuso-kincs (1) Shirley MacLaine (1) sör (1) sötétben bujkáló (1) Sport (37) Stefka István (1) szabadkőművesek (1) szabadság tér (1) szabadságharc (1) szakadék (1) szakértelem (1) szegfű (1) Széles Gábor (1) szemléletmód (1) szerviz (1) szimbolikus politizálás (1) szlogen (1) szómágia (1) szóvicc (1) Szőcs Géza (1) szuverenitás (1) szüksége van (1) születésnap (2) táblák (1) Tarlós István (1) te (1) teszt (1) Tisza István (1) tolerancia (1) Trianon (3) unortodox (2) unortodoxia (1) ünnep (1) választás (1) Való Világ (1) válogatott (2) válságkezelés (1) VB'10 (5) vezér (1) Visszalövés (20) Wulff (1) Zelnik (1)