Akkor, amikor a genfi órásmester fia valamikor a 18. század közepén papírra vetette gondolatait a "társadalmi szerződés"-ről, aligha számított ilyen átütő sikerre. Mert bár igaz, ami igaz, a szerző neve manapság már egyre kevesebbek számára cseng ismerősen (műveltebbek még emlékezni vélnek a pár évvel ezelőtti Milan Oddo-Gattuso-Russo tengelyére, ahol a bal oldali középpályás ígéretesen induló karrierjét egy sajnálatos térd/boka sérülés törte ketté); de az általa megfogalmazott gondolatok mára már a közgondolkozás részévé értek. Hiszen szinte közhely az a felfogás, hogy a modern állam egyik alaphivatása az, hogy mindent megtegyen polgárai testi-lelki épségéért (illetve az erre való lehetőségek biztosításáért) — ha már e célra tekintélyes sápokat szed be ( általánosan, és jelen esetben célzottan is, az egészségügyi területre vonatkozóan).
Szép példája (legalábbis felerészben) a fentebbieknek mindaz, ami manapság történik kis hazánkban a H1N1-járvány (ami persze nincs is) és -vakcina kapcsán. Mára erősen feledésbe merülni látszik az feszült várakozás, sőt szinte már-már követelőző türelmetlenség, amely a Hozzánk mind közelebbi tragikus esetek kapcsán kialakult. Az akkori közhangulatot röviden talán úgy lehetne összefoglalni, hogy vakcinát akarunk, de most azonnal, hiszen eleve kötelessége az államnak a polgárai mindenáron való védelme, másrészt pedig mekkora nagy üzlet is lesz, ha nekünk az elsők közt sikerül ilyesmit kifejlesztenünk és gyártanunk. Pláne, hogy tekintettel a magyar szürkeállomány világhíres mivoltára, ez szinte kötelességünk is. Nos, némi tradicionális tökörészés után - párhuzamosan több más ország hasonló kutatásaival - el is készült a magyar vakcina. És láss csodát: a hangulat épp ellenkezőjébe fordult!!
Egyszerre csak az lett a baj, hogy van oltóanyag. Mert hogy az oltóanyag nem is oltóanyag, hanem az elvetemült Hatalom, a sátánkormány manipulációja arra irányulóan, hogy kiirtsa a magyarságot (ami nyilván minden kormány - kivéve persze a nemzeti érzelműeket - alapvető célja; csak az ilyen pénzéhes banda akkor vajon kitől fog adót szedni??). De ha történetesen az oltóanyag nem is mérgező, bizonyára többet árt, mint használ; de ha mégis használ, akkor meg szégyellje magát, hogy offshore konstrukcióban jött létre. (Nem mintha ez bármilyen vírust a legkevésbé is érdekelne...) Lehetetlen, hogy ne jusson az ember eszébe a Hofi-féle örök példázat a nyuszikáról, akin hol volt sapka, hol nem volt. De aki kicsit jártasabb a történelemben, annak másik eset is eszébe juthat. 1831-ben a Felvidéken kolerajárvány ütötte fel fejét. A hatóságok megpróbálták megakadályozni a kór terjedését: a kor nem túl acélos egészségügyi tudásával felvértezve fertőtlenítő-fertőzésmegakadályozó hatásúnak hitt klórmeszet szórtak a környék kútjaiba. A 19. század elejének végletekig kizsarolt-megdolgoztatott jobbágysága pánikreakcióval válaszolt a feszült helyzetre: az egészségügyieket kútmérgezőknek tartva elkergették, sokszor meg is lincselték; majd a "felbújtókat" keresve haragjuk földesúraik ellen fordult. Végülis a csalódottság és a reményvesztettség a felfokozott hangulatban a lázongásokat regionális méretű parasztfelkeléssé fokozta, amelyet csak fegyveres erővel lehetett letörni. Bár még a legkegyetlenebb földesúrak esetében sem akadt példa arra, hogy jobbágyaikat mérgezzék, irtsák, így közvetve saját megélhetésüket is veszélyeztessék. A körülmények és a mendemondák által felheccelt népet azonban ez már nem érdekelte. Valami ilyesmi történt most is: az oltani - nem oltani kérdése nem az egyéni megítélés, sőt esetenként mégcsak nem is a veszély józan mérlegelésének kérdésévé vált, hanem a politikai meggyőződés függvényévé. Bár 1831 óta a naptár már 178 évvel többet mutat, de hogy eltelt-e valójában ennyi idő, az nagyon kétséges...
________________
Úgy tűnik a BKV-buszok újfajta politikai médiafelületté kezdik kinőni magukat, ahol a nép hangja spontánul írott formába öntődhet, és teret kaphat. Most 1-2 hete pl. egy viszonylaton ezzel a kis gyöngyszemmel találkoztam, több példányban is, az ablakok alatti furnéron sietősen felskiccelve: "etil-higany (tiomerzál) a H1N1-vakcinában - >>segédanyag<<". Nyilvánvaló, hogy a szerzőnek nem a széleskörű ismeretterjesztés volt a célja, melynek keretei közt közkinccsé teszi a vakcina kémiai összetételét, ennél magasztosabb célok vezethették filctollát. Márcsak azért is, mivel a "tudás" terjesztésének fóruma és módja kiáltó ellentétben áll azzal, amit terjeszteni vél. (Más szóval: egy diplomás vegyész, vagy esetleg biokémikus nem ezt a módját választaná annak, hogy a veszélyt világgá kiáltsa.) Sokkal inkább a reklámokból ismert "mondjunk valami idegenesen-nagyon tudományosan hangzót, és az biztos hatásos lesz" mentalitás. Tiomerzál, meg etil-higany... ezek bizony nagyon tudományos dolgok, és ha kimondjuk, hogy veszélyesek, akkor ezzel máris hitelesítették önmagukat. Csal pl. érdekes módon még sehol sem olvastam olyan graffitit, hogy "ne igyál etil-alkoholt, mert vakságot okozhat, sőt életveszélyes"...
_________________
Terjed a járvány... nincs elég vakcina, nincs elég oltóhely, betörnek egy patikába, hogy oltóanyagot lopjanak; pánikba esett ukrán állampolgárok próbálnak nálunk oltóanyaghoz, de legalább maszkhoz jutni.... és mindeközben 20 közelébe (vagy azon is túlra) kúszik a halálos áldozatok száma, köztük kiemelkedően magas aránnyal jelennek meg a terhes kismamák, akiket ugyebár nem szabad beoltatni.... A Zemberek Pártja eljutott oda, hogy hihetetlen fanatizmust gerjesztve azt szuggerálta, hogy a politikai meggyőződés még az emberi életnél is fontosabb... jelen, adott esetben a sajátunknál is. Ennél már csak az a siralmasabb, hogy az öntudatos választópolgárok milyen nagy számban meg is kajálták ezt.
Szép példája (legalábbis felerészben) a fentebbieknek mindaz, ami manapság történik kis hazánkban a H1N1-járvány (ami persze nincs is) és -vakcina kapcsán. Mára erősen feledésbe merülni látszik az feszült várakozás, sőt szinte már-már követelőző türelmetlenség, amely a Hozzánk mind közelebbi tragikus esetek kapcsán kialakult. Az akkori közhangulatot röviden talán úgy lehetne összefoglalni, hogy vakcinát akarunk, de most azonnal, hiszen eleve kötelessége az államnak a polgárai mindenáron való védelme, másrészt pedig mekkora nagy üzlet is lesz, ha nekünk az elsők közt sikerül ilyesmit kifejlesztenünk és gyártanunk. Pláne, hogy tekintettel a magyar szürkeállomány világhíres mivoltára, ez szinte kötelességünk is. Nos, némi tradicionális tökörészés után - párhuzamosan több más ország hasonló kutatásaival - el is készült a magyar vakcina. És láss csodát: a hangulat épp ellenkezőjébe fordult!!
Egyszerre csak az lett a baj, hogy van oltóanyag. Mert hogy az oltóanyag nem is oltóanyag, hanem az elvetemült Hatalom, a sátánkormány manipulációja arra irányulóan, hogy kiirtsa a magyarságot (ami nyilván minden kormány - kivéve persze a nemzeti érzelműeket - alapvető célja; csak az ilyen pénzéhes banda akkor vajon kitől fog adót szedni??). De ha történetesen az oltóanyag nem is mérgező, bizonyára többet árt, mint használ; de ha mégis használ, akkor meg szégyellje magát, hogy offshore konstrukcióban jött létre. (Nem mintha ez bármilyen vírust a legkevésbé is érdekelne...) Lehetetlen, hogy ne jusson az ember eszébe a Hofi-féle örök példázat a nyuszikáról, akin hol volt sapka, hol nem volt. De aki kicsit jártasabb a történelemben, annak másik eset is eszébe juthat. 1831-ben a Felvidéken kolerajárvány ütötte fel fejét. A hatóságok megpróbálták megakadályozni a kór terjedését: a kor nem túl acélos egészségügyi tudásával felvértezve fertőtlenítő-fertőzésmegakadályozó hatásúnak hitt klórmeszet szórtak a környék kútjaiba. A 19. század elejének végletekig kizsarolt-megdolgoztatott jobbágysága pánikreakcióval válaszolt a feszült helyzetre: az egészségügyieket kútmérgezőknek tartva elkergették, sokszor meg is lincselték; majd a "felbújtókat" keresve haragjuk földesúraik ellen fordult. Végülis a csalódottság és a reményvesztettség a felfokozott hangulatban a lázongásokat regionális méretű parasztfelkeléssé fokozta, amelyet csak fegyveres erővel lehetett letörni. Bár még a legkegyetlenebb földesúrak esetében sem akadt példa arra, hogy jobbágyaikat mérgezzék, irtsák, így közvetve saját megélhetésüket is veszélyeztessék. A körülmények és a mendemondák által felheccelt népet azonban ez már nem érdekelte. Valami ilyesmi történt most is: az oltani - nem oltani kérdése nem az egyéni megítélés, sőt esetenként mégcsak nem is a veszély józan mérlegelésének kérdésévé vált, hanem a politikai meggyőződés függvényévé. Bár 1831 óta a naptár már 178 évvel többet mutat, de hogy eltelt-e valójában ennyi idő, az nagyon kétséges...
________________
Úgy tűnik a BKV-buszok újfajta politikai médiafelületté kezdik kinőni magukat, ahol a nép hangja spontánul írott formába öntődhet, és teret kaphat. Most 1-2 hete pl. egy viszonylaton ezzel a kis gyöngyszemmel találkoztam, több példányban is, az ablakok alatti furnéron sietősen felskiccelve: "etil-higany (tiomerzál) a H1N1-vakcinában - >>segédanyag<<". Nyilvánvaló, hogy a szerzőnek nem a széleskörű ismeretterjesztés volt a célja, melynek keretei közt közkinccsé teszi a vakcina kémiai összetételét, ennél magasztosabb célok vezethették filctollát. Márcsak azért is, mivel a "tudás" terjesztésének fóruma és módja kiáltó ellentétben áll azzal, amit terjeszteni vél. (Más szóval: egy diplomás vegyész, vagy esetleg biokémikus nem ezt a módját választaná annak, hogy a veszélyt világgá kiáltsa.) Sokkal inkább a reklámokból ismert "mondjunk valami idegenesen-nagyon tudományosan hangzót, és az biztos hatásos lesz" mentalitás. Tiomerzál, meg etil-higany... ezek bizony nagyon tudományos dolgok, és ha kimondjuk, hogy veszélyesek, akkor ezzel máris hitelesítették önmagukat. Csal pl. érdekes módon még sehol sem olvastam olyan graffitit, hogy "ne igyál etil-alkoholt, mert vakságot okozhat, sőt életveszélyes"...
_________________
Terjed a járvány... nincs elég vakcina, nincs elég oltóhely, betörnek egy patikába, hogy oltóanyagot lopjanak; pánikba esett ukrán állampolgárok próbálnak nálunk oltóanyaghoz, de legalább maszkhoz jutni.... és mindeközben 20 közelébe (vagy azon is túlra) kúszik a halálos áldozatok száma, köztük kiemelkedően magas aránnyal jelennek meg a terhes kismamák, akiket ugyebár nem szabad beoltatni.... A Zemberek Pártja eljutott oda, hogy hihetetlen fanatizmust gerjesztve azt szuggerálta, hogy a politikai meggyőződés még az emberi életnél is fontosabb... jelen, adott esetben a sajátunknál is. Ennél már csak az a siralmasabb, hogy az öntudatos választópolgárok milyen nagy számban meg is kajálták ezt.
2 megjegyzés:
Én, aki minimális mennyiségű tv vagy rádió adást fogyasztok, nem is értem ezt az egész hisztériát. Vannak érvek pro és kontra. Mivel nem vagyok sem orvos, sem vegyész, magam nem tudokm eldönteni, hogy kinek higgyek. Csak simán rosszul érzem magam az egésztől. Ha ez volt a cél, akkor bejött.
A probléma véleméynem szerint kétágú.
Egyrészt a nevezett ellenzéki párt a "hivatalos" kommunikációjában csak az Omninvest-et ekézi, és szuttyongatja lépten-nyomon (érdekes módon csak most, holott már hosszú évek óta létező cégről van szó); de a suttogó propaganda, a "saját" sajtó, és a belső hírhálózat olykor egész vad pletykákat is szárnyra enegedett az oltással kapcsolatban. Ennek beszédes bizonyítéka az a közvéleméyn-kutatás, amley kimutatta, hogy a jobboldali válsztók körében sokkal alacsonyabb az oltatási(?) hajlandóság, mint a baloldaliak közt.
A másik része a dolognak, hogy most látványosan beérett az a többéves gyakorlat, amellyel a Fidesz minden egyes apró megmoccanásával azt sugalmazta, hogy "ezeknek, a büdös komcsiknak semmiben sem szabad hinni". Hát most sokan még akkor sem hisznek, ha a saját életük múlik rajta. Dehát vannak, akiknek akkor jó, ha minél rosszabb.
Megjegyzés küldése